Keszeg Vilmos néprajzkutató tartotta június 2-án a Virtuális Bolyai Egyetem utolsó előadását ebben a tanévben. A Magyar Néprajz és Antropológia Intézet professzora a magyar hírlapírás történetét részletezte, és a sajtó működését, szerepét, hatását szemléltette egy 20. század eleji, Tordán elkövetett bűnténynek a helyi lapban való tálalásán keresztül.

Gábor Csilla, a Bolyai Társaság elnöke úgy mutatta be Keszeg Vilmost, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Hungarológiai Doktori Iskolájának jelenlegi vezetőjét, mint akit ijfú néprajzosként doktori védésén ismert meg, és azóta ugyanúgy jó példája annak, hogyan lehet az objektivitást ötvözni a téma iránti alázattal, tisztelettel.

A kedd esti előadás címe Pénzhamisítók nyomában. A zsurnalisztikai nézőpont megjelenése egy kisváros mindennapi életében. volt, ami rendkívül izgalmasnak ígérkezett. Mélyreható bevezetésként a magyar hírlap megjelenéséről és gyors terjedéséről, az újságot író, szerkesztő és olvasó új társadalmi rétegről kaphattunk átfogó képet. Ízelítőt kaphattunk Keszeg Vilmos idén első ízben tartott kurzusába, amely a média és a mindennapok kölcsönhatását vizsgálja. Az előadás – a médiumelemzések általános gyakorlatától eltérően – a helyi és a regionális lapok hatását vizsgálja. Ezek a lapok a lokális életvilágot strukturálták át, új jelentéseket vetítettek bele a lokális társadalom mindennapi életébe. Esetelemzés formájában az előadás egy tordai pénzhamisítási bűntény médiareprezentációját követi nyomon.

1900. április 24-én jelent meg először a helyi magyar hírlapban a tudósítás, hogy a város rendőrei rajtaütöttek egy pénzhamisító bűnszövetkezeten, amint épp kézzel írták rá a szériaszámot a frissen nyomott tízforintos bankjegyekre. Több napon át követhetik borzongva az olvasók, hogy milyen szörnyű események történtek a közvetlen közelükben, a hírlap ugyanis részletesen beszámol mindenről: a letartóztatottaknak nem csak foglalkozásáról, de családi állapotáról, felekezeti hovatartozásáról is, a hamisítás előkészítéséről, véghezviteléről, annak minden mozzanatáról, arról is, hogy milyen titkos nyelvet használtak üzenetváltásaikkor.

Beszámoltak az eredmény sikeréről és szépséghibáiról (hol világosabbra, hol sötétebbre sikerültek a bankók), hol és hogyan hozták forgalomba (annyira jól sikerült, hogy még a bankból kért tízforintosok közt is találtak hamisat), és kihallgatáskor ki hogyan próbálta menteni magát, tagadni, átszínezni a történteket. Az újságírók természetesen rendőröket és nyomozókat is megszólaltattak. Kolozsvárról is érkezett segítség felgönyölíteni az ügyet. Meglepő módon (vagy sem) a kapcsolódó híráradatnak nem elrettentő hatása lett, hanem épp ellenkezőleg: ötleteket adott. Ettől kezdve évente fordult elő a környéken hasonló, 1901-ben egy görög-keleti pap is kísértésbe esett.

Az előadást érdeklődő kérdések követték, amelyek szintén tükrözték: olyan színvonalasan zárult a 2014/2015-ös tanév sorozata, ahogyan zajlott. A Virtuális Bolyai egyetem vendégelőadói közt voltak idén Monok István Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész, András Szilárd a BBTE Magyar Matematika és Informatika Intézetének docense, valamint Bagdy Emőke budapesti ismert pszichológus.