Marosvásárhelyen nem engedélyezték, ezért Koronkában állították fel azt a Kossuth Lajos-mellszobrot, amelynek gipszmintáját még 1892-ben készítette Kiss György szobrászművész és amelynek bronzmását pünkösd vasárnapján avatták fel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának koronkai campusán.

A szoboravatón jelen volt Zsigmond Barna Pál Magyarország csíkszeredai főkonzulja és a főkonzulátus munkaközössége, Kató Béla református püspök, a Sapientia kuratóriumának elnöke, illetve a kuratórium összes tagja, Simon János adományozó és barátai. Dávid László, a Sapientia rektora arról beszélt ünnepi köszöntőjében, hogy bent a nagy aulában Bolyai János, kint a bejárat előtt Kossuth Lajos, az egyetem által kerültek kapcsolatba, holott kortársak voltak és akár találkozhattak, vagy éppenséggel vitatkozhattak volna is.

A szobrot a Németországban élő Simon János gyűjtésének köszönhetően sikerült bronzba öntetni. Az eredeti terv szerint a Vártemplom előtt szerették volna felállítani, de arra a polgármesteri hivatal nem adott engedélyt. A műalkotás egy évig Csíkszeredában, a konzulátuson állt, majd vasárnaptól a Sapientia előtt talált méltó helyet.

Szent István mellett a legismertebb magyar történelmi személyiség Kossuth Lajos, akinek számos szobra áll a nagyvilágban, nevét szinte valamennyi magyar városban utca viseli. Nem így Marosvásárhelyen, ahol 1985-ig utca volt elnevezve róla, amit a legsötétebb diktatúra éveiben a hatalom megváltoztatott és amit a rendszerváltás után a mai napig sem sikerült visszanevezni.