Johannis nem fogja kihirdetni a büntetőtörvénykönyv módosításait
Kihirdette a választási reformcsomag első három törvényét - a párttörvényt, a pártfinanszírozási törvényt és az önkormányzati választási törvényt - Klaus Johannis államfő.
Ezt Johannis jelentette be hétfői sajtóértekezletén. Az elnök úgy értékelte, a jogszabályok előrelépést jelentenek a politikai képviselet hatékonyságának javítása, a pártok gazdálkodásának átláthatóbbá tétele terén. Johannis ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a parlament "késésbe került" a külföldön élő román állampolgárok levélben való szavazásának szabályozásával.
A jobbközép államfő által sürgetett szabályozást a megújuló parlamenti választási törvény tartalmazná, de a Victor Ponta miniszterelnök vezetette szociáldemokrata kormánytöbbségnek nem érdeke, hogy a külföldön dolgozó, hagyományosan a jobboldallal szavazó román vendégmunkások nagy számban adják le voksukat a jövő évi választásokon.
A választási törvénycsomag elfogadása azért sürgős, mert jövőre választások lesznek Romániában és az alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében a választási szabályok már nem változhatnak a voksolást megelőző egy évben.
Két jogszabály nem kerül kihirdetésre
Johannis két másik jogszabály kihirdetését elutasította. Az államfő alkotmányossági óvást emelt a közművek működtetéséről szóló, a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi előírásokat lazító törvénymódosítás esetében, amelyet több nyugati ország bukaresti nagykövete a korrupcióellenes kampány megfékezésére tett kísérletként értelmezett.
Az ország nyugati szövetségeseivel összhangban Johannis szintén a korrupt politikusok ellentámadásaként értékelte a büntetőjog módosítását célzó törvényjavaslatokat. Johannis leszögezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy a törvényhozók saját érdekük alapján módosítsák a büntetőtörvénykönyvet (Btk.), és arra figyelmeztette a parlamentet, hogy - elfogadása esetén - nem fogja kihirdetni a Btk.-t módosító törvényt.
Több kormánypárti szenátor a büntető törvénykönyv és eljárásjog módosítását kezdeményezte, amellyel megnehezítenék a vádlottak előzetes letartóztatásba helyezését.
Az államfő egyszer küldheti vissza megfontolásra a parlamentnek az általa kifogásolt törvénytervezeteket, másfelől a jogszabályok kihirdetése előtt normakontrollt is kérhet az alkotmánybíróságtól, amelynek elbírálása akár hónapokig is eltarthat.