Erdélyi magyar társadalomkutatók szerint átalakulás előtt áll az erdélyi magyar civil szervezetek világa, amely korábban elsősorban kulturális szolgáltató jelleget töltött be (például rendezvények szervezésében), újabban viszont politikai mozgósító szerepet is vállal - ez derült ki egy szerda esti kolozsvári könyvbemutatón.

A megállapítások Bodó Barna erdélyi politológus Civil szerepek – civil szereplők című könyvének a bemutatóján hangzottak el szerda este a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében.

A szerző - aki éveken át volt a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének az elnöke – úgy vélte, a verespataki aranybánya-nyitás elleni tiltakozások ébresztették társadalmi felelőssége tudatára az erdélyi civil szférát. Megjegyezte, a 2000-es nagybányai ciánkatasztrófát még szó nélkül hagyták az erdélyi civilek. 

Bodó Barna úgy látta, az erdélyi magyar civil szereplők megelégelték, hogy a romániai magyarság számára leosztott kormányzati pénzforrások fölött rendelkező RMDSZ ossza le számukra a szerepeket is. Ezért a megszokott kulturális szolgáltató civil szervezetek mellett olyan mozgalmak is szerveződtek, amelyek immár saját politikai üzeneteket fogalmaznak meg. Példaként a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákért látványos akciókat szervező Musai-Muszáj kezdeményező csoportot vagy a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblákért fellépő Civil Elkötelezettség Mozgalmat említette. 

A könyvet bemutató Bakk Miklós politológus is úgy látta, hogy az RMDSZ által megjelenített kisebbségi képviseleti mód eddig demobilizáló hatással volt a magyar civilekre, de a civil politikai mozgalmak megjelenése új korszak kezdetét jelzi. Bakk Miklós a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) is a nagy befolyással rendelkező civil mozgalmak közé sorolta. 

A politológus amiatt is fontosnak és sajátosnak tartotta az erdélyi magyar civil szféra helyzetét, mert szerinte a nemzetépítő feladatokat a Magyarország határain kívül rekedt magyar közösség számára a civil szférának kell ellátnia.