Ilyen volt Gyergyóban a feltámadás (FOTÓK)

A húsvéti nagyhét minden napjának jelentősége van a Gyergyói medencében. Íme a gyergyói húsvét, napról napra.

Nagykedd

A hímestojás írásának igénye immár óriási. Kis Portik Irén néprajzkutató 1992-ben élesztette újra a tojásírás hagyományát. Azóta minden évben, a húsvétot megelőző nagyhéten több százan látogatnak ki a Népművészeti Alkotóházba, hogy az ősi minták alapján elsajátítsák a hímes tojás készítésének technikáját. A tojásírásprogram mára már medence szintűvé nőtte ki magát, de emellett Csíkszeredában és a környéken is érdeklődnek a húsvétot megelőző foglalkozás iránt. Az újjáélesztett ősi motívumrendszert tovább örökítő foglalkozást tavaly több mint másfél-ezren próbálták ki, idénre ez a létszám gyarapodott. 

Nagyszerda

2004-ben egy új, örmény szervezésű hagyomány kelt útjára, melynek őrzéseként csaknem háromszáz gyergyószentmiklósi indul elmélkedő keresztúti zarándoklatra minden nagyszerdán szürkületkor. A fáklyás menetet Puskás Attila örmény lelkipásztor indította útjára, az útvonal azon keresztút nyomán vezet, amely 1948-ig létezett, és a Szent Anna-búcsún résztvevők végezték.

Nagycsütörtök

Az esti imaóra után, melyen a városból egyre többen csatlakoznak, és amelynek minden héten más felekezet ad otthont, nagycsütörtökön közös gyertyagyújtásra gyűltek össze a gyergyóiak. Gyúltak a lángok az egységért, a közös ünnepért. Szimbolikusan egy lampiont is felküldtek az égbe, mely a kéréseket és hálaadásokat a Magasságbeliekhez kísérte.

Nagypéntek

Csupán néhány eves hagyomány és egy baráti társaság indította útjára, jobb dolga nem lévén. 2008 óta, ha nagypéntek, akkor Csofronka és éjszakai túra. Közben kereszt is lett a kis szikla csúcsára és a keresztet fel is szentelték. Szintén nagypénteken, éjszaka.

Nagyszombat

Feltámadás. Körmenet.

Húsvét vasárnapja

Gyergyószentmiklós Szent Anna-kápolnája – kultikus jel, a helyiek legrégibb húsvéti búcsújáró helye. A pogány szokásból eredő, a napimádattal összefüggést mutató hagyomány visszavezethető az 1800-as évek végére. Molnárék, e hagyomány megteremtői, a hozzájuk csatlakozó Bendéék, Málnásiék és még számos gyergyói család ment ki a hegyre húsvét vasárnapjának hajnalán az átkosban is, akkor is, mikor tudták, a bokrok is figyelik rendszerellenes ténykedésüket.

Egy Miatyánk, egy szent ének harmonica kísérettel, majd még egy ima, aztán az áldott Nap köszöntése, rövid falatozás és indulás haza. Ma már egyházi szertartás szerint zajlik az áldás, és rég nem férnek már a kápolnában a zarándokok. És bár pogány szokásból, napimádatból nemesített szokás, ezzel már senki nem bajlódik.

Határkerülés

Nem lehet tudni, pontosan mikorra vezethető vissza a határkerülés szokása a Gyergyói medencében, annyi bizonyos, hogy az 1900-as évek első felében már tartották ezt a szokást, egészen a negyvenes évek végéig – egyesek szerint 1948-ban, mások emlékezetei szerint 1949-ben volt az utolsó, utána betiltották. Negyven évig tartó szünet után 1990-ben szervezték újra és azóta évente kivonulnak a Hármashatárhoz, ahol Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva és Gyergyóalfalu lovasai, hintósai és gyalogosai találkoznak.

Ünnep, vigalom

A csomafalvi táncház húsvét vasárnapján kihagyhatatlan. A Gyergyói-medence népzenét és néptáncot kedvelő közössége zenével és tánccal ünnepli a feltámadást. 

 

Kimaradt?