Munkatársunk több napot töltött egy kis izraeli faluban. Erdélyi szemmel számolt be úti élményeiről.

Izraelben a települések nevét három nyelven tüntetik fel, héberül, arabul és angolul, a kávézóban a pincér megkérdezi, milyen nyelven beszélünk, melyik étlappal szolgálhat, az utcán, a boltban, a strandon azonnal angol szóra váltanak, ha jelezzük, hogy nem tudunk héberül.

A nagyvárosi autóbusz-pályaudvaron mégis megtapasztaljuk, milyen az, ha a turista nem ért az adott ország nyelvén. Az autóbuszokra csak héberül írják ki a célállomás nevét, szerencsére számmal is ellátják a járatokat, a gépkocsivezetők általában tudnak angolul, franciául, ám megtörténhet, hogy semmilyen idegen nyelvet nem beszélnek.

Őrszoba a falu bejáratánál

Bet Yannay egy kis falu, vagy ahogy itt mondják: mosáv, Netanyatól hat kilométerre Hajfa irányában. Valamikor mezőgazdaságból élt a település lakóinak fele, néhol még látható kisebb gazdasági épület, megművelt föld, de ma már nem lehet megélni ebből, a telkeket eladogatták, a lakóházakat átépítették, a gazdasági épületek helyébe családi házak épültek.

A falu bejáratánál őrszoba és sorompó, amit éjszakára leengednek, biztonsági okokból. A település lakóinak nyugalmát őrző-védő cég vigyázza, idegen nem jöhet be a faluba, lopás, vagy más bűncselekmény kizárva. A házak, kisebbek és nagyobbak, sok zölddel vannak körülvéve, minden udvaron gyümölcsfa, citrom, narancs, füge, gránátalma terem.

Lágypáncélú teknősök

Az utcákon, a parkban sok a százévesnél is idősebb fa, mindegyiket az Izraelben kifejlesztett csepegtetős módszerrel öntöznek. A falutól száz méterre a Földközi tenger, a reggeli órákban szörfösök a hullámokon, futók a parton. Fiatal és öreg, férfi és nő gyalogol, szalad a színes kagylókkal teli, néhol homokkő-sziklával szegélyezett parton. Fontos az egészség, a jó állóképesség, a fittség.

Vendéglátónk egy közeli természetvédelmi parkba kalauzol, az Alexander folyó partjára, ahol óriás, lágyhéjú teknősök élnek szabadon. A lágypáncélú, latinul trionychidae nevet viselő ritka állatot az utolsó előtti percben mentették meg a kihalástól. Élettartamuk 50 év, méretük eléri az 1,20 métert. A környéken parkot alakítottak ki, ideális helyszín iskolás csoportok számára kirándulásra, kikapcsolódásra, természetrajz órákra. Ottjártunkkor épp egy vallásos iskola diákjainak mutatták be a különleges teknősöket.

Szövetkeztek a gazdák

Utunk egy szarvasmarha farmra vezet, ahol négyszáz fejős tehenet és kétszáz borjat tartanak. A szövetkezet ezelőtt 9-10 éve alakult, amikor arra kötelezték az állattartó gazdákat, hogy modern istállókat építsenek és folyóvízzel, illetve szennyvízcsatornával lássák el azokat. „Egy-egy család már nem bírta volna az óriási befektetést, 20-30 tehén nem hozott akkora hasznot, hogy abból élni is lehessen, ezért szövetkezetet hoztunk létre” – magyarázza Benjamin, aki néhány éve egy romániai, hasonló farm beindításánál is bábáskodott.

A farmon hat ember dolgozik, ők látják el az állatokat, gondoskodnak az etetésükről és itatásukról, arról, hogy mindig tisztaság legyen körülöttük, hogy a ventillátor hűtse a levegőt, a forró napokat pedig a ködszerű vízpára, illetve két-háromnaponta zuhanyozás teszi elviselhetővé. Ezek a tehenek, amelyek napi 46 liter tejet adnak, nehezen viselik a meleget, a hideget szeretik. Benjámin bemutatja a fejést, azt, hogy a tehenek adatait elektronikus számláló rögzíti, kezdve a tej zsír- és proteintartalmától, a fejés időtartamáig, azt is méri, hogy fejés közben hányat lép-lépeget az állat és mennyi idő alatt adja le a tejét.

Nem szabad verni a tehenet

A tej literenkénti árát a kormány szabályozza. A tehenek sajátos táplálékot kapnak, természetes alapanyagokból készített takarmányt, szénát például nem, mert úgy tartják, az nem jó az állatnak. Ezen kívül megütni sem szabad az állatot, tilos durváskodni, rosszul bánni vele. A trágyát rendszeresen takarítják a gondozók, vízsugárral mossák egy tartályba, ahol biogázt fejlesztenek belőle és energiahordozóként újrahasznosítják.

A falvak közötti területeken narancsligetek sárgállnak, az érett gyümölcsöt egy helyben működő üzemben dolgozzák fel narancslének, majd kereskedelmi láncolatokon keresztül értékesítik.