Megduplázzák a kommunista rezsim által meghurcoltak vagy azok hozzátartozóinak havi járulékát - tájékoztatta a maszol.ro-t Klárik László.

A háromszéki RMDSZ-szenátor elmondta, a szenátus elfogadta a 118/1990-es törvény módosítását, amely az eddigi szimbolikusnak mondható kárpótlási összeget jelentősen növeli azok számára, akiket 1945 után meghurcolt a kommunista rendszer, börtönbe kerültek, kényszerlakhelyre deportálták, elmegyógyintézetbe utalták, vagy házi őrizetre ítélték, mert fel mertek szólalni, vagy tenni mertek a zsarnokság ellen.

„Elrabolt fiatalságukat, tönkretett egészségüket már nem lehet visszaadni, ezért, amit tehetünk, az a megbecsülésünk kifejezése és öregkoruk gondjainak enyhítése” - mutatott rá Klárik László.

Hozzátette: a szenátus által elfogadott módosítás szerint minden év börtönben vagy kényszerlakhelyen töltött idő után havi 400 lejes járulékot kapnak az érintettek, tehát ha valakit a kommunista rendszer 5 évig börtönben tartott, havi 2000 lejes juttatásra jogosult.

Azok, akiket elmegyógyintézetbe vagy házi őrizetre kényszerített a kommunista rendszer, minden év meghurcoltatás után havi 200 lejes juttatást kaphatnak - magyarázta Klárik László. Hozzátette, az időközben elhunyt érintettek házastársai számára havi 400 lejes juttatást állapít meg a törvény. Országos szinten 6000 személyt érinthet a jogszabály.

A háromszéki szenátor elmondta, a törvényt még el kell fogadnia a képviselőháznak is, de mivel többnyire idős személyeket érint és ketyeg az óra, várhatóan hamar megszavazzák. Ezt megerősítette Kerekes Károly RMDSZ-képviselő is, aki úgy tájékoztatott, hogy az alsóház munkaügyi bizottsága már véglegesítette a tervezetet, az hamarosan a plénumba kerül, és várhatóan júliusban életbe lép, amikor a költségvetés kiegészítéskor a kormány kijelöli az ehhez szükséges pénzforrást is.

Klárik László elmondta, a tervezetet véleményezésre elküldték a Volt Politikai Foglyok Szövetségének is, illetve visszajelzések alapján keresik a megoldást arra is, miként lehet az érintettek sorát kiterjeszteni azokra, akiknek például megtiltották, hogy egyetemre felvételizzenek, munkahelyükön hátrányos megkülönböztetésbe részesültek. Ez esetben ugyanis gondot jelent az ezt igazoló iratok beszerzése, miközben a bebörtönzött, kényszermunkára hurcolt, elmegyógyintézetbe utalt és házi őrizetre ítélt emberek esetében bírósági végzések születtek, amelyek alapján megállapítható a jogfosztás.