Lesújtó véleményt alkotott az Európai Bizottság a romániai állami vállalatokról és közhasznú társaságokról. A brüsszeli testület jelentése szerint ezek a cégek hatalmas veszteséggel működnek, teljesítményük igen alacsony, a reformjuk megkésett, vezetőségüket pedig politikai szempontok szerint nevezik ki.

Az uniós átlagon felül

Az Európai Bizottság mindenekelőtt leszögezi: az állami vállalatok és közhasznú társaságok portfoliója a román gazdaságban jóval meghaladja az európai uniós átlagot, és az ország gazdasági termelésének mintegy nyolc százalékát adják, a román munkaerő négy százaléka dolgozik állami cégeknél. A központi és helyi román állami vállalatok aránya különösképpen nagy olyan fontos szektorokban, mint például a vasúti közlekedés és az energetika.   

A román pénzügyi tárca 2013-ból származó adatai szerint Romániában 247 teljesen vagy részben állami tőkével működő vállalat létezett. Ezekből 228 konkrét tevékenységet folytatott, 19 pedig fizetésképtelenné vált vagy más törvényes eljárás alatt állt. További 1177 állami vállalat a helyi közigazgatás – polgármesteri hivatalok, megyei tanácsok – hatáskörébe tartozott, mint például a helyi hőközpontok, közszállítási vállalatok. Közülük 1018 volt működőképes, 159-et pedig fizetésképtelennek nyilvánítottak.

A legnagyobb veszteséggel az utas- és teherszállító államvasutak, a bukaresti közszállítási vállalat, a fővárosi metró és a Tarom állami légitársaság dolgozott, de jelentős veszteségeket könyvelhetett el az Oltchim és a bukaresti hőközpont, a Radet – olvasható a brüsszeli jelentésben. Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy a közszolgálatokat nyújtó utasszállító államvasutak és a Radet állami támogatásban részesülhet, a Tarom, az Oltchim, a teherszállító vasúti államvasutak azonban a versenyszférában tevékenykednek, esetükben az Európai Unió szigorú szabályozásokhoz köti az állami támogatást. Utóbbiak esetében nyilvánvaló, hogy jelentős mértékben javítani kell teljesítményükön.

Kevés a nyereség az adósságokhoz képest

Brüsszel arra is rámutat, hogy néhány állami vállalat jelentős nyereséggel dolgozik. Közéjük tartozik például a Romgaz, a korábban fizetésképtelenné nyilvánított Hidroelectrica, a Nuclearelectrica, a Transgaz és a bukaresti elektromos központ.

A jelentés megállapítja, hogy az állami vállalatok gyenge teljesítménye nem csupán a közpénzekre van negatív hatással, de károsan befolyásolja a magánszektort is, tekintve, hogy adósságaik a beszállítókkal, az alkalmazottakkal, a bankokkal szembeni tartozások 50 százalékát teszik ki. Ez az összeg 2013-ban a bruttó nemzeti össztermék 3,4 százalékával volt egyenlő. Ugyancsak tavalyelőtt a három hónapnál régebbi tartozások 2,6 milliárd lejt értek el, ebből 1,3 milliárd lej az állami vállalatokat terhelte.

Az Európai Bizottság leszögezi: az állami vállalatok nem termelnek elegendő profitot adósságaik kifizetéséhez: nyereségük 2013-ban a bruttó nemzeti összterméknek csupán alig 0,4 százalékát jelentette. Ez 5 százalékos csökkenést jelent 2010-hez képest.

Szakértelem helyett politikai szempontok

A jelentés nagy hibának tartja, hogy az állami vállalatok nagy többségében a vezetőséget politikai szempontok és nem szakértelem szerint nevezik ki. Mindezt jól bizonyítja az a körülmény is, hogy miniszterváltásoknál elbocsátották az állami vállalatok vezetőségét, csak azért, hogy az új tárcavezető a maga szempontjai szerint nevezze ki az igazgató tanácsok tagjait.

Brüsszel felhívja rá Bukarest figyelmét, hogy a 2011-ben a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Bizottsággal és a Világbanknak megkötött szerződésekben előirányzott 20, privatizálásra kijelölt vállalat közül 11 esetében még nem kezdődött el a magánosítás.

Az állami vállalatok monitorizálására a pénzügyi tárca nem rendelkezik megfelelő eszközökkel, a minisztériumok pedig nem éreznek felelősséget a hozzájuk tartozó vállalatok tevékenysége iránt – állítják a brüsszeli jelentésevők, akik szerint a privatizációs folyamatok, a szerkezeti átalakítás, a korporatív vezetés elveinek alkalmazása jelentősen megnövelné az állami vállalatok teljesítőképességét, amivel pedig csökkenthetőek lennének az állami költségvetés kockázatai is. Mindez rendkívül fontos lenne a közlekedés és az energetika terén.

Túlméretezett személyzet

Az állami vállalatok személyzeti kerete túlméretezett. Ennek nyomán az alkalmazottak teljesítményszintje jóval alacsonyabb a magánvállalatok alkalmazottainak teljesítményéhez viszonyítva.

Romániában gondok vannak a konkurencia esetében is: az állami vállalatokra kisebb nyomás nehezedik az állammal szembeni adósságaik törlesztésére, ez pedig előnyös helyzetbe hozza őket a magánszektorbeli vállalatokkal szemben.

A jelentés pozitív tényként könyveli el a román kormánynak azt az ígéretét, hogy 2015 elején a parlament elé küldi a korporatív vezetést szabályozó kormányrendeletet kiegészítő jogszabályt.

Végkövetkeztetésként az Európai Bizottság megállapítja: az állami vállalatok reformfolyamatát politikai szempontok akadályozzák, mint például a jól jövedelmező és jelentős befolyással járó tisztségek megőrzése a politikai klientúrának. A hatalmon lévő politikusok egyben tartanak a kollektív elbocsátásoktól is, amely tekintélyük elveszítésével járhat, így az állami vállalatok továbbra is veszteségesen dolgoznak, és még inkább eladósodnak.