A székelyföldi autósiskolák oktatóit és a tanulókat is terheli a felelősség amiatt, hogy rendkívül alacsony Hargita megyében a sikeres KRESZ-vizsgák aránya. A jelenségről az ország egyik legtapasztaltabb magyar autósoktatóját, Zazula Bélát kérdeztük.

A szatmárnémeti mérnök csaknem harminc éve foglalkozik a sofőrvizsgára jelentkezők felkészítésével, talán tízezernél is többen neki is köszönhetik a gépjárművezetői jogosítványukat. Zazula Béla 2007-ben az elsők közt vezette be a magyar nyelvű KRESZ-oktatást, s mindjárt kiváló eredménnyel, mert a vizsgára jelentkezők 80-85 százaléka sikeres volt.

A szakember a maszol.ro-nak elmondta, 2007 óta változott a helyzet, elsősorban azért, mert Románia az EU tagja lett, és sokat szigorodtak a feltételek, nagyobbak lettek a követelmények. Emlékeztetett arra, hogy Románia igen rossz, uniós összehasonlításban ma is az egyik legrosszabb baleseti statisztikával rendelkezik, ami önmagában is másfajta hozzáállást igényel a jogosítvány megadásában. Így az általa vezetett szatmárnémeti magán sofőriskola adatai is változtak, ma mind a magyar, mind a román tagozaton a vizsgára jelentkezőknek csak ötven százaléka sikeres.

Az oktató felelőssége is

Zazula Béla maga is túlzásnak tartja, hogy Hargita megyében mindössze 21 százalék az átmenő arány KRESZ-vizsgán, s ezzel az adattal a megye országosan is az utolsó helyre került. „Ha ez igaz volna, azt jelentené, hogy a szatmáriak sokkal jobban tudnak magyarul, mint a székelyek. Márpedig ez aligha valószínű. Esetleg másképpen ejtik ki a szavakat, és kevésbé beszélnek tájszólásban, például nem mondják serülőnek a kanyart” – magyarázta.

Szerinte inkább arról van szó, hogy a tanulók nem veszik komolyan a felkészülést. Zazula ugyanakkor egyetért a székelyföldi autósoktató kollegák véleményével, miszerint a KRESZ-vizsga tételeinek fordításával is baj van. Úgy látja, hogy az eredeti szöveget olyanok ültették át magyarra, akik nagyobb részt románok közt élnek, és szó szerint fordítottak, nem pedig értelem szerint.

„Ebből számos félreértés származik, ami a vizsgán megjelenik. Ám azért van az oktató, hogy ezekre a tévedésekre idejében felhívja a tanuló figyelmet és kijavítsa a hibás értelmezést. Gyanúm szerint vannak székelyföldi oktatók, akik nem rendelkeznek azzal az ismerettel, hogy ezt megtegyék. Pontosabban sem románul, sem pedig magyarul nem ismeri kellően a szaknyelvet, azért a kiigazítás sok esetben elmarad” – magyarázta a szakember.

Ebből doktorál

Zazula Bélát egyébként ezek a kérdések annyira foglalkoztatják, hogy a magyar nyelvű KRESZ-vizsgákról készíti a doktori dolgozatát. A neves szakember megjegyezte, hogy kellő gyakorlati tapasztalatok birtokában most már ideje lenne a tesztkérdéseket valódi értelme szerint a románhoz igazítani. Továbbá jó volna, ha az interneten a román mellett magyarul is megjelennének a kérdések. Ez önmagában is sokat segítene a magyarul vizsgázóknak – tette hozzá.