1944. november 9-én Abda község határában lőtték le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt. Az áldozatokat a Győrhöz közeli község határában tömegsírba temették. Holttestét 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét (az úgynevezett Bori noteszt), benne utolsó verseivel.

Glatter – Radnóczi – Radnóti

Radnóti Miklós eredeti neve Glatter Miklós volt. Az 1930-as években azonban a Radnót falu nevét választotta családneveként, mivel a felvidéki Radnóton született. Hivatalosan azonban csak a Radnóczi név használatát engedélyezték. 1945 februárjában Gyarmati Fanni, Radnóti felesége és múzsája az akkori belügyminiszternél elérte, hogy munkaszolgálatról hazajőve a Radnóti nevet használhassa. De nem ért haza…

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona és utónevet nem kapott fiú ikertestvére életébe került.

Édesapja, Glatter Jakab, családtagjai tanácsát követve 1911-ben újból megnősült, felesége az erdélyi származású Molnár Ilona lett, aki Radnótit úgy szerette, mint saját gyermekét, megteremtette számára a kellemes családi légkört. Radnóti Miklós egyébként csak édesapja halálát követően tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja. A költő nála öt évvel fiatalabb féltestvéréhez, Ágihoz is rendkívül ragaszkodott, aki később Erdélyi Ágnes néven lett ismert újságíró és szépíró. Molnár Ilona és Erdélyi Ágnes Auschwitzban haltak meg, 1944-ben.

A zsidó tanulók számát korlátozó numerus clausus miatt Radnótit a budapesti egyetem helyett csak a szegedire vették fel.

1930-ban kereste fel Sík Sándor költő piarista paptanárt, neves cserkészvezetőt és irodalomprofesszort, és egyhamar a privát szemináriumába került be. Sík Sándor a fiaként szerette Radnótit, a költő későbbi katolizálásában is döntő szerepe volt.

Szegeden került kapcsolatba az illegálisan működő kommunista párttal is. Elkerülte a szegedi letartóztatási hullámot, ám a titkos nyomozati jelentésekben Radnótit mint a társadalomra veszélyes elemet említik. Idegen volt számára a mozgalmi munka, és Gyarmati Fannit – aki kapcsolatban állt az illegális kommunista párt Rajk László-féle csoportjával –, is óvta tőle.

Az Újmódi pásztorok éneke című verseskötetét a budapesti ügyészség szemérem elleni vétség vádjával elkoboztatta, vallásgyalázás miatt nyolcnapi fogházbüntetésre ítélték. Sík Sándor védte meg, így az ítéletet egy év próbaidőre felfüggesztették.

1935-ben feleségül vette dr. Gyarmati Dávid Dezső és Weisz Aranka lányát, Gyarmati Fannit és a budapesti Pozsonyi út 1. számú házában béreltek lakást – Gyarmati Fanni ott élt haláláig,

Radnóti Miklós zsidó származása miatt nem jutott tanári katedrához, magánórákból, szerény tiszteletdíjakból élt. 1930-ben Radnóti ezer pengős Baumgarten-jutalomban részesült. Ez valamelyest javított anyagi helyzetén, így a harmincas évek derekán többször járt Párizsban. Egymást követően több kötete is megjelent, 1936-ban a pályája fordulópontjának tartott Járkálj csak, halálraítélt, majd a Meredek út, az Ikrek hava, gyermekkorának prózai összegzése. Közben műfordításain is dolgozott, Vas Istvánnal közösen Apollinaire válogatott verseit jelentette meg, majd La Fontaine meséit fordította. 1940-ben még napvilágot látott Válogatott verseinek kötete.

1941 tavaszán rövid, egy évig tartó viszonya kezdődött Beck Judit festőművésszel – a Harmadik ecloga őróla szól.

A munkaszolgálat

A költőt többször behívták munkaszolgálatra, szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett.

Bajcsy-Zsilinszky Endre 1943 márciusában levélben kérte Nagybaczoni Nagy Vilmos hadügyminisztert, szereljék le a költőt. A levél aláírói között ott szerepelt Bethlen Margit grófnő, Benedek Marcell, Csathó Kálmán, Eckhardt Sándor, Herczeg Ferenc, Illés Endre, Illyés Gyula, Ignácz Rózsa, Keresztury Dezső, Schöpflin Aladár. Radnótit ennek nyomán áprilisban leszerelték.

Nézeteit a zsidóságról egyébként Komlós Aladárnak, az Ararát című zsidó évkönyv szerkesztőjének címzett 1942-ben keltezett levelében így fogalmazta meg: „Zsidóságomat soha sem tagadtam meg,  vagyok ma is (…), de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem és meghatározójának”.

1943. május 2-án az izraelita vallást elhagyva, Gyarmati Fannival közösen a római katolikus hitre tért át.

A német megszállás után versei és naplója kéziratát átvitt az Országos Széchényi Könyvtárba, hogy biztonságban tudja őket.

1944 májusában újabb munkaszolgálata alkalmával a szerbiai Bor melletti lágerbe került, innen indították utolsó útjára 1944 szeptemberében. Társaival együtt gyalogmenetben hajtották nyugat felé.

Halálának pontos körülményei nem teljesen ismertek, de egyes források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára, Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete 1944. november 4-én vagy 9-én Abda község határában agyonlőtte a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt.

Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.

A 12. számú holttest

1946. június végén exhumálták az abdai tömegsírt.

Jegyzőkönyv a gyilkosság bűntette miatt ismeretlen tettesek ellen indított bűnügyben ismeretlen holttestek szemléjéről és boncolásáról: Abda, 1946. június 19.

Orvosi vélemény: A tömeges gyilkosság elkövetésének időpontját mintegy 1,5-2 évvel datáljuk vissza. (…)

A 12. számú holttest. Ruházat: Hosszú steppelt szürke kabát, kötött nadrág, turista bakancs.
Külvizsgálat: A holttest derékban kettévált, igen kevés, szappanná vált lágyrész, nyitott testűrökkel. Tarkópikkely baloldalán belövés, fejtetőnél kilövés. Hajzat világos barna, felső fogsorban elől hiányos fogazat, alul 1-1 sárga korona.
Vélemény: Tarkón, fejtető irányú koponyalövés, rögtöni halállal.
Jegyzet: A ruházatából előkerült iratköteg huszonöt tételből áll. A papírlapokon az írás elmosódott, szétázott, nehezen olvasható. A dokumentumok szélén egységesen vörös vérfolt.

A tisztiorvos megjegyzése: A kihantolás során a 12. holttest nadrágja hátsó zsebében találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett jegyzetfüzetet. Ezt napon megszárítottuk és a talajtól óvatosan megtisztítottuk: ez a jegyzőkönyv Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kérik a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra…

A „nem saját halott”

A feltételezett gyilkosok egyikét sem végezték ki Radnóti megölése miatt, büntetésüket a bori lágerekben tanúsított kegyetlenségükért kapták a keretlegények. Marányi Ede Fehér Lajos néven először Argentínába szökött, majd 1962-ben visszatért Európába, ahol nemsokára meghalt.

Radnótit 1946 augusztusában Budapesten, a Kerepesi úti temetőben temették el.

2009-ben Pesten a nevét viselő színház előtt felavatták szobrát, Varga Imre szobrászművész munkáját. Egy irodalmi és egy antirasszista díjat is elneveztek róla.

Radnóti Miklós posztumusz kötete 1946-ban jelent meg Tajtékos ég címmel. A kötetet még a költő tervezte meg, a végső formáját azonban felesége, Gyarmati Fanni adta, akinek1935-től 1946-ig írott naplója 2014 decemberében jelenik meg.

Felesége, Gyarmati Fanni többé sosem ment férjhez, 2014 februárjában hunyt el. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma „csupán osztozott a gyászban”. Ezt a Magyar Hírlap sietett megjegyezni, miután „tévesen azt közölte”, hogy a tárca saját halottjának tekinti Radnóti özvegyét.