Több tucat kolozsvári magyar gyűlt össze pénteken délután pontban 6 órakor, hogy virággal a kezében emlékezzen a Fadrusz János-alkotta Mátyás-szoborcsoport leleplezésének száztízedik évfordulójára. Az összegyűltek félkörbe állva egyperces néma csenddel adóztak a művésznek, a nagy királynak és hadvezéreinek.

A villámcsődület mindössze néhány percet tartott, az összegyűltek ezelatt félkörbe állva egyperces néma csenddel adóztak a művésznek és az általa megformált nagy királynak meg négy hadvezérének. Ezt követően mindenki elhelyezte a virágot a szobor talapzatán, a kezdeményező Gergely Balázs pedig egy, a Hunyadiak virágból kirakott címerét helyezte el a talapzaton.

Fadrusz Mátyás-szoborcsoportját 1902 október 12-én leplezték le Kolozsvár főterén, a korabeli fotók tanúsága szerint több ezres tömeg előtt.

A mostani villámcsődületet a Mátyás-szoborcsoport 2011-ben befejeződött restaurálását dokumentáló fényképkiállítás színesítette.

Fadrusz így írt művéről a szoborbizottsághoz írt levelében: „ A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tiszlelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vígasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között".