Megaláztak egy magyar kisfiút Szászmedgyesen

A diszkriminációellenes tanácshoz fordultak annak a Down-szindrómás kisfiúnak a szülei, akinek neve lemaradt az elsőosztályosok listájáról, hiába végezte el ugyanabban a szászmedgyesi magyar iskolában, egészséges gyerekek közt nagyobb gond nélkül a nulladikot az előző évben. A szülők az új tanítónő elutasító magatartására panaszkodnak: az évnyitón rá sem nézett a gyermekre. A tanítónő állítja: nem vette észre. Az igazgató szerint valahol középen lesz az igazság.

Törvény szerint az előkészítő osztályba beírt gyermekeket nem szükséges egy év múlva újra beíratni, így egy szászmedgyesi házaspár igencsak meglepődött, amikor idén szeptember 15-én a régi osztálytársaké mellett a fiuk neve nem szerepelt az ajtóra kifüggesztett névsorban.

A Báthory István Általános Iskola első osztályának tantermében névcetlik jelölték mindenkinek a helyét, egyedül a gyermekeküknek nem volt hová leülnie, őt nem várta évnyitó ajándék. A szülők szerint a tanítónő rájuk sem nézett, nekik háttal állt, és csak a többi gyerekkel foglalkozott. A Kiss-házaspár a diszkriminációellenes tanácshoz fordult ebben az ügyben.

Ennek a megalázó helyzetnek voltak már előzményei – számolt be a kisfiú édesapja: szeptember 10-én telefonáltak a tanfelügyelőségtől, miszerint panasz érkezett hozzájuk, és megkérik a szülőket, vegyék ki sérült gyermekük dossziéját az iskolából. Mint később kiderült: a tanfelügyelőség névtelen feljelentés alapján lépett. Amikor pedig a szülők az évnyitón tapasztalt hátrányos megkülönböztetés miatt hivatalos úton fordultak a tanfelügyelőséghez, a válaszlevelet az Erdélyi Református Egyházkerület püspökségére címezték. Ezt az egyházkerület kancellárja és tanügyi előadó tanácsosa sem találta indokoltnak, függetlenül attól, hogy Kiss Csaba, a Down-szindrómás kisfiú édesapja, református lelkész.

Az igazgató: nem így kellett volna eljárni

A tanfelügyelőség egy iratot hiányolt, amely nélkül nem lehet törvényesen beíratni első osztályba a kisfiút. „A 2013 szeptemberében kiállított, a sérült diák oktatási elhelyezésére vonatkozó iránymutató ajánlást meg kellett volna újítaniuk május-júniusban, én ezt az információt kaptam a tanfelügyelőségtől” - magyarázta a maszol.ro-nak Szederjesi György, a medgyesi Báthory István Általános Iskola igazgatója.

Azt is elmondta: hozzá nem érkezett panasz Kiss Elizeussal kapcsolatban, akit ő maga is tanított, nem zavarta az órákat. „A tanítónőnek talán nem kellett volna ennyire durván reagálni. Megértem a szülőket” - mondta. Mindemellett maga is a  gyermek speciális intézménybe történő elhelyezését támogatja arra hivatkozva, hogy egyszerű pedagógusokként nincsenek felkészítve olyan szinten sérült diákok integrált oktatására, mint Elizeus – eddig ő a legsúlyosabb esetük.

A szakember szerint a pedagóguson sok múlik. „Nagy mértékben számít, hogy milyen típusú és milyen fokú fogyatékkal élő gyermekről van szó. De ha integrálható, akkor nem annyira a speciális képzés a mérvadó, hanem az, hogy mennyire van meg a lojalitás a pedagógusban a gyermek iránt” - állítja Ilonczai Erika gyógypedagógus, aki a kolozsvári Kozmutza Flóra speciális iskolában Down-szindrómás gyermekekkel is foglalkozik, és gyakran találkozott már olyan tanítónők kétségbeesett kérdéseivel, akiket felkészületlenül ért, hogy sérült gyermeket kell befogadniuk egészséges gyermekek közé. Az enyhébben érintett Down-kórosokat viszont kifejezetten segíti fejlődésükben az ilyen környezet. A szakember szerint nem a képzésen múlik elsősorban az integráció sikere, hanem a pedagógus nyitottságán, affinitásán.

A tanítónő tagadja a vádakat

Meglepő módon az iskola talán legképzettebb pedagógusa éppen az a tanítónő, akihez a szülők legmegalázóbb tapasztalatai kötődnek. Tódor-Nyárádi Zsuzsa pszichológiát is végzett, és részt vett számos, a megyei tanfelügyelőség, illetve a minisztérium által szervezett felkészítőn, ahol fogyatékkal élő diákok differenciált foglalkoztatásáról tanult.

Nem zárkózott el a maszol.ro kérdései elől sem. Nemmel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy behívták-e már Bukarestbe a diszkriminációellenes tanácshoz, illetve küldött-e magyarázó nyilatkozatot – a szülők ugyanis hiányolták, hogy ezt október 15-ig nem tette meg, és aggódnak, hogy a következő, november 4-i időpontot is megkerüli. „Sajnálom, hogy belekeveredett a nevem az ügybe, de nekem ebbe semmi beleszólásom, én kívülálló vagyok” - nyilatkozta lapunknak a tanítónő.

„Hivatásom, hogy oktassak, neveljek. Szeretem a változatosságot, támogatom az enyhébben sérült gyermekek integrált oktatását, szívesen elbeszélgetek fogyatékos gyerekek tanácsot kérő szüleivel, több mint húsz év tapasztalattal tudom már, hogyan kell bánni velük, és ismerem a vonatkozó törvényeket. De beíratni gyermekeket az iskolába, az nem az én hatásköröm, nem én állítom össze az osztály névsorát” - jelentette ki a tanítónő, aki szerint Kiss Elizeus neve eleve nem szerepelt a listán, amit ő kézbe kapott, és kifüggesztett az ajtóra.

Azt azonban tagadta, hogy a Down-szindrómás kisfiúnak ne lett volna helye, ahová leülhetett volna. Sőt, azt nyilatkozta a maszol.ro-nak, hogy a szülők és a gyermek valószínűleg nagyon rövid ideig tartózkodhattak a teremben, mert ő egyáltalán nem is vette észre őket, ahogyan a szülők nagy része sem, egyedül egy balázstelki presbiter. A Kiss-szülők úgy érzik, a tanítónő az osztálytársak szüleit is ellenük hangolja, velük pedig egyáltalán nem akar kommunikálni. „Nincs mit beszélnem a szülőkkel. Az igazgató úr figyelmeztette őket többször is, hogy nem maradhat a kisfiú az iskolában” – magyarázta lapunknak a pedagógus.

A magyar osztályban jól érezte magát

A szülők éppen ezeket a figyelmeztetéseket hiányolják:„Ha szóltak volna időben, mi beszereztük volna a szükséges iratokat. De az, amire hivatkoznak, már itt van a kezünkben, nem járt le, 2018-ig érvényes. Mindenki, aki meg akar szabadulni a fiunktól, erre a szakemberek által kiállított ajánlásra hivatkozik, amely speciális elhelyezést javasol a gyermekünknek. De ahogy az irat neve is mondja: ez csak orientatív jellegű, nem kötelező érvényű” - válaszolt kérdésünkre az édesapa.  Ugyanakkor elmagyarázta: kisfia értelmi szintjét nem lehetett pontosan felmérni, mivel a megyében nincs erre jogosult magyar anyanyelvű szakember, más megyéből hozott szakvéleményt viszont Szebenben nem fogadnak el, így automatikusan a legsúlyosabb kategóriába sorolják Kiss Elizeust.

„Hat évig járt Balázstelkén román nyelvű óvodába, mert ott más lehetőség nem volt, de nem tudott megtanulni románul. A magyar osztályban viszont nagyon jól érezte magát. Reggel egyedül öltözködött, és boldogan indult iskolába” - mesélte az édesanya. Nulladik osztályban olyan tanítónője volt – a szülők elmondása szerint –, aki szívesen foglalkozott vele, és el tudta fogadtatni, sőt meg tudta szerettetni Elizeust az osztálytársaival. „A tanító néni azt mondta, egész évben nem kapott senkitől annyi szeretetet az osztályban, mint Elizeustól. Könnyek között váltak el év végén” - emlékezett az anya.

Kiss Elizeust a kivizsgálás idejére kényszermegoldásként a medgyesi speciális iskolába íratták be a szülők, ahol viszont egyáltalán nem érzi jól magát, nem csak a számára idegen román nyelv miatt, hanem azért is, mert az osztálytársai többségét zavaró magatartásuk miatt tanácsolták el más iskolákból, a zajos és agresszív környezet pedig igencsak megviseli a különben szelíd, barátságos, szeretetteljes és szeretetre vágyó gyermeket.

Asztalos: több hasonló ügyünk van

A szülők bíznak a diszkriminációellenes tanács döntésében. Felkeresték Mădălina Turzát, a fogyatékkal élő gyermekek jogaiért felelős Európa-szintű szervezet elnökét is, aki nemrég sikeresen járt el egy hasonló ügyben: Curtea de Argeșen egy kislányt nem akart fogadni a tanító első osztályba, végül megállapították, hogy joga van oda járni, a tanítónak kötelessége befogadni. Kérdés persze, hogy szívesen visszaíratná-e a szülő egy olyan osztályba sérült gyermekét, ahol tudja: meg akartak szabadulni tőle.

Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke lapunknak megerősítette: sajnos több hasonló ügyük volt már, iskolára és óvodára is érkezett panasz, konkrétan Down-kóros gyermekek kirekesztése miatt is. A kivizsgálásnak 3 hónapon belül le kéne zajlani, az eredménytől függően a figyelmeztetéstől a visszakötelezésen át a pénzbüntetésig bármi elképzelhető.

Kimaradt?