Változatos témakört járt körül az Erdélyi Magyar Televízió Szabó Emese műsorvezető vezette Sajtóprés című adásában Makkai János publicista, Szász Attila főszerkesztő és Lokodi Imre újságíró. Amellett, hogy mit is jelent a mai ember számára az 1848-1849-es magyar forradalom, 1849. október 6-a, szó esett a Magyar Állandó Értekezlet budapesti üléséről, de azzal is foglalkoztak, hogy Orbán Viktor, magyar miniszterelnök bejelentése szerint létrehozzák a Nemzetstratégiai Intézetet – amelynek élére a Magyar Polgári Párt elnökét, Szász Jenőt nevezik ki.

Szabó Emese: Mindenekelőtt, hadd kérdezzem meg, mit is jelent ma 1849. október 6-a?

Makkai János: Az 19848-49-es forradalom fontos pillanata a magyarság történetének, amelyről nem lehet nem beszélni. A magyarság mai törekvései majdnem azonosak azzal, amit a forradalmárok célul tűztek ki; ezek sok tekintetben még ma sem teljesültek.

SZE: Vajon így érzik ezt a mai magyar fiatalok is?

Száz Attila: Nem vagyok meggyőződve erről. Ők sajnos elég keveset tudnak az 1848-as forradalomról, életük más értékek köré szerveződik. Meg nem is kapnak olyan ingereket, hogy ezeken az eseményeken részt vegyenek.

SZE: Az elmúlt években valóban mind kevesebben vesznek részt ezeken a rendezvényeken.

SZA: Az emberek megoszlanak a rendezvények között, sokan egyikre sem mennek el, főleg amikor látják, hogy hétköznapi politika mennyire belegázol ezekbe az ünnepekbe.

SZE: Román szélsőségesek is demonstráltak az esemény kapcsán...

MJ: Mindig vannak ilyen ellenreakciók, ezek hol magas szintről szerveződnek, hol helyi buzgó román „hazafiak" úgy érzik, az ellenkezőjét kell állítaniuk annak, amit a magyarok mondanak. Elfeledkeznek arról, hogy a szabadság szobor mellett van egy másik szoborcsoport, ahol Balcescu és más román forradalmárok vannak; ennek kellene mintának lennie a megbékélésre.

SZE: A magyar pártok október 6-ára is külön emlékeztek. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt helyi szervezeti elnöke, Bíró Zsolt élesen bírálta az utolsó 22 év „szervilis" politizálását. Mennyire méltóak az ilyen megemlékezésekhez az ilyenfajta politikai üzenetek?

Lokodi Imre: Minthogy egész életünk egy nagy kampány, akkor ebbe október 6. is belefér. Arról pedig, hogy az elmúlt 20 év alatt nem történt semmi – no comment.

SZA: Ahogy a románok ellentüntetéseit nem tartom szóra sem érdemesnek. Bíró Zsolt üzenetében pedig nagy hazugság van, hiszen nem hiszem, hogy 1989 óta nem változott volna a mi életünk.

MJ: Én szóra érdemesnek tartom Bíró Zsolt megjegyzését, hiszen ő egy olyan szervezet egyik vezetője, amely évek óta nagyotmondásból él. Autonómiáról beszélnek, de egyszer sem mondták el érthető módon, hogyan is képzelik ez az autonómiát. A szóösszetétel kapcsán – szervilis politizálás –, az MPP megmutathatja hétfői kongresszusán, hogyan is működik a szervilis politizálás. Az MPP ugyanis elpárolgóban van; mi lesz velük, mondják el, a szervilis politizálás mit is jelent az ő esetükben?

SZE: Az autonómia, az erős anyaország fontosságát hangsúlyozták a külhoni magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezlet 11. plenáris ülésén Az RMDSZ képviselői pedig hangsúlyozták, gyakoribb egyeztetést szeretnének a jövőben. Hogyan értékelik az ülésszakot?

SZA: Azon kívül, hogy a szavazási módszerről döntöttek, nagy jelentőségét nem láttam az ülésnek.

LI: Én sem látok semmiféle lényeges változást az előbbi ülésekhez képest. Ezt le kellett tudni, jó volt, hogy a külhoni magyar pártok testközelbe kerültek. Kifelé nézve pedig az látszik, hogy a magyar kormány törődik a külhoni magyarokkal.

MJ: Tartalmas volt, de hasznos nem. Nem azt a célt szolgálta, amit mindegyre meghirdetnek, hogy együtt vagyunk, együtt gondolkodunk, mi is történjék velünk, körülöttünk. A MÁÉRT megalakulásakor még hasznos is volt, érdemi kérdéseket beszéltek meg, gyakorlatiasan, ahogyan kell. Ma már színjátékká degradálódott. Több volt az egyet nem értés, bizonyos dolgokban. A zárónyilatkozatnak van néhány furcsa üzenete, például az, hogy a magyar-magyar kapcsolatokban károkat okoz a magyar belpolitika megosztottságának exportálása. A romániai magyarság esetében a megosztottság nem a magyarországi megosztottságból ered, hanem az ide beépített megosztásból. A FIDESZ tüntetően mellőzi az RMDSZ-t. Kelemen Hunor hiába finomítja utónyilatkozatokban, hogy ő akkor állhat szóba Orbán Viktorral, amikor akar. Itt fordítva áll a kérdés: vajon mikor hívta őt Orbán Viktor? Aki közben hívta Tőkés Lászlót, Szász Jenőt. A nyilatkozatban szó van a magyar szervezetek szuverenitásáról; csakhogy milyen szuverenitás ez az Erdélyi Néppárt, az MPP esetében? Továbbá benne van a magyar szervezetek öngondoskodásának megerősítése. Ez azt jelenti, hogy felkopik majd az álluk, gondoskodjanak tehát magukról minél jobban.

SZE: Orbán Viktor aggodalmának adott hangot, miszerint nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat következhet be. Ugyanakkor azonban a magyar miniszterelnök a budapesti román-magyar megbeszélésen úgy nyilatkozott, nagyon pozitív előrelépést történt a két ország kapcsolatában Mikor higgyünk Orbán Viktornak?

SZA: Aggódni lehet, gyakran van is miért. De azt is tudni kell, hogy a magyar kormánypártok az Európai Parlament Európai Néppártjában a romániai demokrata liberálisokkal és az RMDSZ-szel közösen egy frakcióban léteznek. Orbán Viktor üzenete tehát így is értelmezhető.

LI: Ami a román kormányt illeti, nem tartom nacionalistábbnak az előzőeknél. Itt más a hangsúly, erősebb a baloldali elhajlás. Ez a román kormánypárt semmivel sem populistább, mint éppen Orbán Viktor pártja.

SZE: Vajon a magyar kormány nem járul-e hozzá a román nacionalizmus erősödéséhez? Újból terítékre került Nyirő József újratemetése.

LI: Ez már szappanopera lesz. Nincs az a nemzeti szándék, ami felülírhatná a családi akaratot. Nyugodják, ahol akar.{loadposition otp}

MJ: Azt hiszem, Orbán Viktor azért jobban ismeri romániai helyzete, mint amit mondata – Romániában nacionalista fordulat is bekövetkezhet – jelent. A román nacionalizmus állandóan jelen van. Működik és működtetik. Most, hogy az új kormányzat elővette, ez a hozzá nem értésüket bizonyítja.

SZE: Milyen Magyarország viszonya a többi szomszédjához?

SZA: A fontos az, hogy milyen Magyarország viszonya az EU-hoz? A súlyos problémák itt vannak. Miközben Budapest azt nyilatkozza, Magyarország szuverén állam, nem avatkozhat bele senki más belügyeibe, ugyanakkor igyekszik aktívan beavatkozni, például Románia, Szlovákia belügyeibe. Az utóbbi időben nem olyan rosszak a viszonyok a szomszédokkal, mint voltak, de nem is javultak.

SZE: Ez érvényes a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány helyzetére is... Orbán Viktor bejelentette, létrehozzák a Nemzetstratégiai Intézetet, vezetésére Szász Jenőt kérte fel, azzal az indoklással, hogy ezzel elismerést nyer Szász Jenő Erdélyben kifejtett eddigi tevékenysége.

SZA: Ezzel a döntéssel kapcsolatban kicsivel több transzparenciát vártam volna, például annak kapcsán, kell-e ilyen intézmény, nincs-e más, amely ugyanezt a feladatot elláthatná. A döntést miért nem az érintettek konzultálásával hozta meg? A történet arról szól, hogy MPP-t valahogy meg kell békíteni az EMNP-vel, ennek a legfőbb akadálya Szász. Így most felfelé buktatták, a képletből kivonták őt, az MPP következő kongresszusán megszületik a döntés a két tömörülés egymásra borulásáról, és akkor együtt indulhatnak a parlamenti választásokon.

LI: Szász Jenő kinevezésénél Orbán Viktor erődemonstrációjáról van szó az RMDSZ felé és azok felé a pártok felé, akik nem szívesen tapsolnak neki.

MJ: Nem tudom, mi szükség van erre az intézményre. Szász Jenő megválasztása viszont üzenet arról, hogy Orbán Viktor diktál és arról, hogy egyszerűsíteni kell az erdélyi képletet, maradjon két pólus a Néppárt és az RMDSZ. És üzenet ez az RMDSZ-nek is: szedjétek össze magatokat, őrizzétek meg az önállóságotokat, mert ha nem, ti is ilyen egyszerűsítésnek estek áldozatául idővel.

SZE: Az, hogy Szász Jenő az intézmény vezetője lesz, jelentheti-e azt, hogy lemond a Magyar Polgári Párt éléről, az erdélyi politikai életről?

LI: Biztos vagyok benne, hogy lemond. De ha már ennek az intézménynek az elnöke lesz, valahol csak jelentkezik majd ez erdélyi politikai életben is.

SZE: Mire várhatunk, október 13-án a Magyar Polgári Párt tisztújító kongresszusán?

MJ: Mit fog mondani Száz Jenő, erre lennék kíváncsi. Én őt az önjáró politizálásáért tiszteltem – ha valamiért is –; nem volt távvezérléses politikus; most azonban mégis kiderült, hogy igen. Meg kell szűnnie a Magyar Polgári Pártnak. Hogy miként fog, majd megtudhatjuk esetleg 13-án, de engem érdekelne Száz Jenő okos okfejtése, hogy miért adta fel, hiszen nem egy nyilatkozata volt, amelyben a Néppártot bírálta. Orbán Viktor most viszont a Néppártot preferálta, nem az MPP-t. Tőkés László és Toró T. Tibor előrevetítette, hogy idővel egyesülhetnek. Sőt, a hónap végéig eldönthetik, hogy MPP-sek is adhatnak jelölteket a Néppárt listájára, márpedig az MPP a helyhatósági választásokon azért harcolt, hogy ne menjenek RMDSZ-listán. Most kiderül, a párt kemény emberei mit szólnak majd ehhez.

SZE: Mesterházi Attila arról beszélt, hogy az MSZP szerint a magyar kormánynak minden határon túli magyar szervezetet partnernek kell elfogadni. Egyben javasolják, hogy magyar közösségnek járó támogatások nagy részét a határon túli magyar közösségek jelentősebb bevonásával osszák szét.

LI: Nincs olyan kormányzási ciklus, amelyben a támogatások kérdése ne képezne vitát. Így volt az MSZP, a FIDESZ alatt, máskor is. Persze, jó lenne látni, hogyan osztják le a támogatásokat.

MJ: A nemzetstratégiai ügyekben kel lennie eszköznek – anyaginak is –, hogy bizonyos dolgokat végrehajtsanak, nem mindent lehet megpályázni. Itt az egésznek a tisztasága vet fel kérdőjeleket. A pályázatok elbírálása szövevényes láncolaton megy keresztül. Voltak kitérők, el-elmentek pénzek, de létezett egy felülről jövő jó szándék, hogy azok döntsenek a pénzek elosztásáról, akiket érint; most pedig eleve megmondják, ennek ennyi jut, amannak annyi.

SZE: Ülésezett a Magyar Diaszpóra Tanácsa, amely nyilatkozatában rögzítette, támogatja a külhoni magyarság levélben való szavazásának lehetőségét. Kinek fontos az, hogy szavazhassunk, a romániai magyaroknak vagy a magyarországiaknak?

LI: Azt hiszem, elsősorban a Fidesznek.

SZA: Ez elhamarkodott politikai számítás. Lehet, hogy a soron következő választásokon működni fog, de nem biztos, hogy míg a világ világ, ez fennmarad. Én annak vagyok híve, hogy az érintettek döntsenek dolgaikról. De aki magyar állampolgár, az legyen teljes jogú állampolgár.

MJ: Ez még nem elfogadott irányvétel. Bennem kételyt ébreszt, hogy miként is áll ez összhangban a választás titkosságával? Mi a helyzet azzal, hogy Magyarország, a körülményekre való tekintettel, bizalmasan kezeli az állampolgárságot kezelő emberek adatait. Most aztán majd a román posta kihordja a romániai magyaroknak a regisztrációs ívet?

SZE: Az RMDSZ bejelentette egyik az egyik SZKT-n, hogy pártot jegyeztet be Magyarországon.

SZA: Én ezt poénnak fogtam fel. A helyzet azonban most egyre poénosabb lesz, így hát most már miért is ne?

LI: Ez bohózat, ezt nem lehet megoldani, ennek nincs is értelme.