Lesz-e reformáció a református egyházban?
Várhatóan december 14-én tartják az Erdélyi Református Egyházkerületben a püspökválasztást. A jelölések még nem történtek meg, ám nem hivatalos információk szerint Kató Béla jelenlegi püspökhelyettes és Székely József, a Kolozsvári Alsóvárosi Gyülekezet lelkésze pályázik az egyházkerület vezetői tisztségére. Papp Géza püspök nem indulhat a választáson, mert már nem kaphat újabb mandátumot.
A választás végeredményét nagyban befolyásolják a hamarosan lezáruló egyházmegyei választások. Szavazati joga ugyanis valamennyi egyházmegyéből az esperesnek, főjegyzőnek, főgondnoknak, gondnoknak, néhány lelkészi és ugyanannyi világi képviselőnek (az egyházmegye lélekszámától függően: 15 ezer lélekig 1-1, 30 ezerig 2-2, 45 ezerig 3-3, 45 ezer fölött 4-4 képviselőnek) van.
Szeptember folyamán lezajlott az egyházmegyei választások első fordulója, harminc napon belül pedig néhány helyen sor kerül a szavazások megismétlésére, mivel jelölt hiányában vagy fellebbezés miatt maradtak betöltetlenül tisztségek.
Esperest választani három helyen nem sikerült: a Marosi, az Erdővidéki és a Kézid-Orbai Egyházmegyében. A Marosi Egyházmegyében egy szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak, így a végeredmény pontosan fele-fele arányban oszlott meg. Hasonlóan a Kézdi-Orbai Egyházmegyében is hiányzott a plusz egy szavazat. Erdővidéken jelölt hiányában nem sikerült esperest választani.
Harmadik mandátum is kéne
„Erdővidéken voltak ugyan javaslatok az üres szavazólapokon, de a jelölést nem vállalta senki" – magyarázta Gyenge János előadó tanácsos a maszol.ro-nak. Mint mondta, ha a második fordulóban sem akad pályázó az esperesi tisztségre, akkor a püspökválasztáson az egyházmegyei főjegyző képviseli az egyházmegyét az esperes helyett. Az Erdővidéki Egyházmegye főjegyzője a most leköszönő, már egymás után két ízben esperesi mandátumot betöltött Nagy Károly lett, akit a kánon értelmében harmadszor nem választhatnak újra, esperes hiányában mégis az ő kezében összpontosulhat a kormányzás.
A Kézdi-Orbai Egyházmegyében szintén olyan esperesnek járt le a mandátuma, akit ezúttal nem választhatnának újra, mert ez már a harmadik alkalom lenne. Szőcs László ugyancsak főjegyzői tisztséget kapott a választások első fordulóján. Marosi Károly esperesjelölt mellett azonban ugyanannyian voksoltak, mint ellene, ezért a szavazást meg kell ismételni.
Marosi Károly nyílt levélben közölte, hogy ez nem véletlen: tudomása van róla, hogy „aki hozhatta volna a döntő szavazatot (nem titkolta el, kire szavazna), azt egyszerűen nem engedték ki az éjszakai műszak után, csak délben, s azután is szó szerint szemmel tartották, miután az előző napokban azzal fenyegették meg: ha elmegy szavazni, elveszítheti az állását." Mindennek hátterében pedig Szőcs László leköszönő esperes áll Pásztori Kupán István teológiai tanár Szőcshöz, majd az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsához intézett nyílt levele szerint is.
A maszol.ro kérdésére Szőcs László megválasztott főjegyző kijelentette: nem tud róla, hogy az esperesjelölt ellentábora által akadályoztatva lett volna bárki is abban, hogy szavazatát leadhassa. Azzal kapcsolatban, hogy történtek-e szabálysértések, jogos volt-e a fellebbezés, nem kívánt nyilatkozni, ugyanis – mint mondta – ezt eldönteni az Igazgatótanács hivatott.
„Az az elvem, hogy minden közösségnek a maga problémáit a saját körében kell megoldania, de joguk van tudni a gyülekezeti tagoknak is, hogy mi zajlik az egyházban" – nyilatkozta a maszol.ro-nak Pásztori Kupán István. Kifejtette: Szőcs László „hihetetlenül ósdi, a múlt rendszerből ismerős titkosszolgálati módszerekkel, zsarolással, fenyegetéssel próbálta meghiúsítani" Marosi Károly lelkésztársa esperessé választását.
Szőcs László a hozzá címzett nyílt levelet, a benne megfogalmazott vádakat nem kommentálta, csupán annyit jegyzett meg, hogy nem ismeri Pásztori Kupán Istvánt, soha nem volt vele dolga - „most ebből tessék levonni a következtetéseket" - mondta.
Gyenge János előadótanácsos viszont azért nem kívánt semmit hozzáfűzni Pásztori Kupán István az Igazgatótanácshoz címzett kritikájához, mert szerinte régebbi keletű személyes konfliktus húzódik a háttérben közte és Szőcs László között, Marosi Károly pedig volt évfolyamtársa és barátja, ezért egyoldalúan látja a dolgokat.
Ezzel szemben Pásztori Kupán István állítja, hogy bizonyítékok is alátámasztják: többeket megfélemlített Szőcs László – egyszerűen csillapíthatatlan hatalomvágyból. Mint rendszeres teológusnak, az a véleménye, hogy sem etikailag, sem a kánonjog szerint nem szabadna semmilyen egyházi tisztségre jelölni azt, aki ennyi tisztességtelen cselekmény hátterében áll.
„Tévedések, hibák mindenhol vannak és lesznek, ezzel nincs baj, azt viszont meg kéne vizsgálni minden egyes esetben, hogy jóhiszemű tévedés-e, vagy szándékosság áll mögötte. Ha az utóbbi, az arra hivatott felsőbb fórumoknak kell határozatot hozni az ügyben. Évezredes módszer, hogy ilyen esetben fel kell tenni a kérdést, ki járt a legjobban, kinek használt, és ő az első számú gyanúsított. Ha jóhiszemű tévedésről van szó, azt korrigálni kell, de ha szándékos jogszabálysértésről, az büntetést kíván. Itt túl sok a tévedés, és nyilvánvaló a szándék" – szögezte le Pásztori Kupán István.
Érdekszövetkezetek ténykedései?
Miután a Marosi Egyházmegyében a szeptember 4-én tartott egyházmegyei tisztújító közgyűlésen megválasztották Lőrincz Jánost esperesnek, hivatalos fellebbezés nem történt ugyan, ám a másik esperesjelölt, Henter György lelkipásztor levélbe foglalt észrevételei alapján az Igazgatótanács vizsgálatot indított. Ennek során többek közt megállapították azt, hogy az esperesjelöltekre leadott egyik szavazat érvénytelen: ennek híján a szavazatok száma pontosan egyenlő lett, meg kell tehát ismételni a választást.
A Kolozsvári Egyházmegyétől tavaly négy egyházközséget csatoltak a Kalotaszegi Egyházmegyéhez (Méra, Türe, Vista, Mákófalva), a választások előtt két hónappal pedig megvonták a kórházlelkészek és iskolalelkészek szavazati jogát: mivel ők intézményi lelkészek, nem rendelkeznek gyülekezettel, ezért egyházmegyénként egyetlen képviselőt választhatnak, aki szavazati joggal bír.
Név nélkül nyilatkozó lelkészek szerint ez a változtatás határozottan befolyásolta a Kolozsvári Egyházmegyében történt választás végeredményét, enélkül ugyanis nagyon valószínű, hogy nem Bibza Gábor, hanem Székely József lett volna az esperes.
Lelkészi levelezőlistákon és párbeszédekben többen hangot adtak kiábrándultságuknak. Beke Boróka zabolai lelkésznő publikusan kijelentette, hogy gyászolja az egyházat, és többen csatlakoztak hozzá. Gyenge János előadótanácsos szerint nincs tényleges ok a gyászra, „a veszteség fájdalommal jár, azok siránkoznak, akiknek nem jött össze, amit reméltek".
„Rendet kell vágni az egyházban"
Az egyházmegyei választások második fordulója november végéig lezárul, a december 14-ére kiírt püspökválasztásig viszont az újonnan megválasztott tisztségviselők beiktatása nem biztos, hogy megtörténik, így kevesebb szavazattal dől majd el, ki lesz az egyházkerület vezetője.
„Mivel megeshet, hogy most is úgy történnek a választások, ahogy a rendszerváltás előtt, elérkezettnek látjuk az időt, hogy a lelkipásztori közösség presbiterekkel együtt kimondja: megújulásra van szükség, reformációra, a fekélyek eltávolítására, fél megoldásokkal nem megyünk semmire" – mondta Pásztori Kupán István.
Megoldás márpedig van – fűzte hozzá: „akiknek menni kell, köszönjenek le békességgel". Kifejtette, nem azzal van a gond, hogy egyes magas funkciókat betöltő lelkipásztorok már nagyon rég vannak a kormányzói székben, és hamarosan nyugdíjba kéne vonulniuk: stílusváltás kellene, mert a jelenleg alkalmazott eljárásmódok „nem egyeznek Krisztusnak a Hegyi beszédben kifejtett akaratával".
„Rendet kell vágni az egyházban" – íja Pásztori Kupán István Szőcs Lászlónak írt nyílt levelében. Vagy ahogy a témával kapcsolatban egy másik lelkész fogalmazott: „végre ne csak a testületek kormányozzanak, hanem a lelkület, főként a krisztusi".