„A holokauszt alatt nagyon sokan lemondtak az emberiességükről” – hangzott el szerdán Marosvásárhelyen a romániai holokausztról szóló megemlékezésen a Zsidó Vértanúk Emlékművénél. Az eseményen a zsidó hitközség tagjai mellett jelen voltak a polgármesteri hivatal, a megyei tanács és a prefektúra képviselői is, valamint középiskolai diákok egy csoportja.

A megemlékezés két nyelven, románul és magyarul folyt; Dub László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke mindkét nyelven szólt az egybegyűltekhez, beszélt a holokausztról és következményeiről. A zsidóságot a második világháború alatt ért atrocitásokat, majd a deportálást románul Vasile Șandor és magyarul Benedek zsolt történelem szakos tanár ismertette, részletezve a marosvásárhelyi és a romániai eseményeket.

Alexandru-Petru Frătean prefektus, majd Ciprian Dobre megyei tanácselnök és végül Claudiu Maior, a polgármester tanácsosa osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel.

Dub László elmondta, hogy 1941. október 9-én kezdődtek a transznisztriai deportálások, ahová suceavai és dorohoi-i, valamint regáti zsidókat szállítottak, elsőként Romániában, Ion Antonescu kormányzófelelősségére. „Nem német parancsra történt, ez saját döntése volt, amit nem is titkolt, meg akarta tisztítani az országot a zsidóktól és a cigányoktól”- magyarázta a hitközség elnöke a történteket.

Emlékeztetett arra, hogy Antonescu ellenségnek tekintette a zsidókat. Az 1943-ban bekövetkezett változása a fronton történtekkel függ össze, hiszen a kormányzó katonaként belátta, nincs esély a háború megnyerésére, így mentette a menthetőt, de „nem többet” – idézte a történelmet Dub.

Azt a tényt, hogy 2004 óta október 9-e a romániai holokauszt napja, Dub László úgy értékelte: ez a múlttal való szembenézés egyik lépcsőfoka, hiszen addig nem beszéltek a holokausztról, kínosnak, kellemetlennek tartották a témát, tekintettel arra is, hogy a múlt rendszer pénzért adta ki a zsidókat és németeket az értük fizető államoknak, Izraelnek, illetve Németországnak.

„Tegyük tisztába a dolgokat: azok a szerencsétlen zsidók, akiket Transznisztriába és a Bugon túlra deportálták, román állampolgárok voltak, a román közigazgatás a felelős azért, ami történt ezekkel az emberekkel” – magyarázta az elnök.

Dub László szerint azért történhetett meg mindez, mert „a holokauszt alatt nagyon sok ember lemondott az emberiességéről. Az egyén döntött arról, hogy bántani fogja embertársát, mert választhatta volna azt a lehetőséget is, hogy ne tegye meg” – jelentette ki.

Ion Antonescu 1941. június 19-én 40 000 romániai zsidó deportálását rendelte el városi gettókba és elkülönítő táborokba. Június 27-június 29. között a jászvásári pogrom során legalább 13000 zsidót megöltek a román hatalmi szervek. Antonescu a hadsereget könyörtelenségre szólította fel annak érdekében, hogy megszabaduljon a bukovinai és besszarábiai zsidóktól. Ennek következtében több mint 310 000 zsidót űztek el az említett területekről román és német katonai egységek román, illetve ukrán civilek segítségével. Szeptember 15-én Antonescu elrendelte 150 ezer túlélő koncentrációs táborokba és gettókba zárását a németek által megszállt Ukrajna transznisztriai részén – itt a háború során 80 000 európai zsidót végeztek ki a nácik és csatlósaik. A 150 ezer főből mindössze ötvenezren élték túl a deportálást (ők 1943 decemberétől a szovjetek közeledtére hazatelepülhettek). Romániában háború előtt élő 760 000 zsidó közül 420 000 halt meg, főleg Besszarábiában, Bukovinában és a Magyarország részét képező Észak-Erdélyben (itt a német megszállás idején).