Mégsem lehet rovásírással aláírni a magyar személyit
Áprilisban egy interneten elterjedt kép alapján az index.hu azt írta, hogy akár rovásírással is alá lehet írni a személyi igazolványt, ugyanis a magyarországi, személyi adatokat és a lakcímeket nyilvántartó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) szerint az aláírásnak nem kell olvashatónak lennie, tehát akár rovásírással is készülhet.
Ugyanakkor a KEK KH szerint az aláírás „köti” is a polgárt, azaz „minden olyan élethelyzetben (értve ezek alatt a hatósági eljárásokat is), ahol szükség van személyazonosításra és/vagy valamely dokumentum aláírására, úgy ezt kell használnia, attól nem térhet el”. Például ha egy hitelt vesz fel a rovás-aláírásos ember a banktól, a hetvenoldalas szerződés minden oldalát alá kell írnia ezzel.
Most a Szoljon.hu viszont arról ír, hogy KEK KH idén augusztus 28-án kiadta azt a Belügyminisztériummal egyeztetett szakmai álláspontját, melyben tájékoztatta az okmányirodákat a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványok aláírásával kapcsolatban, ami szerint már nem lehet rovásírással aláírni a személyiket.
Az álláspont szerint a jogalkotói szándék arra irányult, „hogy egyértelműen meghatározza az aláírásra irányadó követelményeket és kizárja az egyéb, azaz a magyar helyesírás szabályaitól eltérő írásjelek alkalmazásának – így a rovásírás alkalmazásának is – a lehetőségét”.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében idén összesen 3 állampolgár használta aláíráskor a rovásírást, írja a lap. Arról nincsenek adatok, hogy Magyarországon összesen hány ilyen hivatalos irat készült el.