Összesen 67 személy ellen indított bűnvádi eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) az államfő leváltására kiírt július 29-i referendumon elkövetett csalások ügyében – közölte kedd este a vádhatóság.

A gyanúsítottak közül 49-en a szavazókörzeti bizottságok elnökei vagy tagjai, 18-an pedig választási megfigyelők. Az ügyészek szerint az előbbiek meghamisítottak szavazókörzeti dokumentumokat és szavazatokat; utóbbiakat hamis nyilatkozattétellel gyanúsítják, ugyanis saját felelősségre arról nyilatkoztak, hogy nem tartoznak egyetlen politikai szervezethez sem, ám kiderült, hogy párttagok.

A vádhatóság szerint a választási csalások szervezetten történek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Liviu Dragnea koordinációjával, aki ellen már korábban eljárás indult. Az ügyészek azt állítják, hogy a politikus olyan távközlési hálózat létrehozását kezdeményezte, amelyhez a referendum napján 14 ezer – a kormánypártok szolgálatában álló – felhasználó csatlakozott.

A népszavazás napján a PSD központi székházában folyamatosan valós idejű adatokat kapott a felhasználóktól a részvételi arányról és arról, hogy hányan szavaztak az államfő leváltására. Az ügyészségi közleményből nem derül ki, hogy a felhasználók miként tudtak hozzáférni a szavazócédulákhoz urnazárás előtt.

A referendum időtartama alatt Liviu Dragnea állítólag folyamatosan küldözgette az utasításokat sms-ekben a távközlési hálózaton keresztül azokba a szavazókörzetekbe, ahol a részvételi arány alacsony volt. Ehhez a hálózathoz csatlakozott az a 18 megfigyelő is, akik ellen kedden eljárás indult.

Dragnea: nem sértettem törvényt

Dragnea nem érti, milyen törvénytelenséget követett el a kommunikációs hálózat létrehozásával. kedden közölte, hogy a kormánypártok ugyanezt a rendszert használják majd a decemberi 9-i parlamenti választásokon is. „Egyetlen olyan sms-t sem azonosíthattak az ügyészek, amelyekben én azt üzentem a címzettnek, hogy miként szavazzon a referendumon" – magyarázta.

Mint ismert, a referendum után az ügyészek átfogó vizsgálatot indítottak országszerte az esetleges csalások felgöngyölítésére. Gyanúra az adott okot, hogy főként a dél-romániai megyékben a népszavazás napján bizonyos napszakokban látványosan megnőtt a részvételi arány. Több olyan település akadt, amelynek lakossága a fele az aznap leadott szavazatok számának.

„Tényfeltáró" bizottság a szenátusban

A kormánypárti politikusok – köztük Victor Ponta miniszterelnök – azzal vádolták az ügyészeket, hogy vizsgálataik során meghurcolják a tanúként kihallgatott embereket. Azt is kezdeményezték, hogy jöjjön létre parlamenti bizottság az állítólagos ügyészségi túlkapások kivizsgálására.

A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) álláspontja szerint azonban a parlamentnek nincs jogában számon kérni az ügyészek munkáját, mert az sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. A vádhatóság alkalmazottainak tevékenységét csupán a CSM erre hivatott részlege ellenőrizheti és szabhat ki szükség esetén szankciókat. Laura Codruta Kövesi volt legfőbb ügyész korábban ki is jelentette: nem hajlandó semmilyen parlamenti bizottság előtt beszámolni a beosztottjai vizsgálatairól.

Mindezek ellenére a szenátus hétfőn megszavazta az ügyészek túlkapásait kivizsgáló bizottság létrehozását. A testületbe az ellenzéki Demokrata Liberális Párt kivételével valamennyi párt delegált tagokat. Az RMDSZ-t Albert Álmos szenátor képviseli a bizottságban.

Albert Álmos a maszol.ro-nak szerdán elmondta, a testület jövő héten tartja első ülését, ekkor körvonalazódik majd, hogy mi lesz a pontos feladata. Arra a felvetésünkre, miszerint nem sérti-e a jogállamiságot, ha a parlament beavatkozik az ügyészség munkájába, a szenátus pontosított: a bizottság semmiképp nem avatkozik be folyamatban lévő eljárásokba, csupán a vádhatóság túlkapásait szeretné feltárni. „Tehát ez egy tényfeltáró bizottság lesz" – magyarázta.