A Kárpát Egyezményt aláíró országok negyedik találkozóján vett részt Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szeptember 26-án a csehországi Mikulovban. Csehország ezzel az alkalommal átvette az egyezmény elnökségét is, amelyet 2011 decemberétől Szlovákia látott el.

A találkozón az egyezményt aláíró országok mellett részt vettek az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) képviselői, az Alpesi Egyezményt aláíró felek képviselői, valamint civil szervezetek és oktatási intézmények küldöttségei is. Sor került továbbá egy, a fenntartható szállítást szabályozó dokumentum aláírására is. Ez a negyedik hivatalos dokumentum, amelyet az egyezmény keretében elfogadtak.

Korodi Attila miniszter, az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének alelnöke felszólalásában azt emelte ki, hogy Románia a Kárpát Egyezmény eszközeit az ENSZ 2015 utáni időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési irányvonalainak alkalmazására fogja használni. „A találkozón aláírt dokumentum olyan politikákat helyez előtérbe, amelyek révén megőrizhetjük a Kárpátok területén lelhető természeti forrásokat. A Délkelet-Európában és a Kárpát-Duna Régióban alkalmazott Bio Régió projekt élő bizonyítéka annak, mekkora szükség van a regionális, több területen átívelő politikákra” – tette hozzá.

A csehországi találkozón szó esett emellett arról is, melyik ország látja el a jövőben az Egyezmény főtitkárságát. Korodi javasolta, hogy a tisztséget Románia lássa el, és a székhely legyen Brassóban. Javaslatát azzal indokolta, hogy Kárpátok régiójában található természetvédelmi területek 60%-a Románia területén található, illetve a Kárpátok Romániára eső területének 14 százaléka nemzeti park. Így az említett régióban fellelhető természeti források megőrzését elősegítő tevékenységek brassói koordinációja maximális hatékonyságot biztosítana az egyezmény aláírói által elfogadott regionális politikák alkalmazásában.

Amint tudjuk a 2003-ban elfogadott Kárpát Egyezmény a Kárpátok régiója védelmének és fenntartható fejlődésének egyik fő eszköze. Az egyezményt aláírói Románia mellett Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna.