Ötven éve indult el Tokióból a sinkanszen, a nagysebességű vasúthálózat első szerelvénye. A Hikari, vagyis Fény nevű első szerelvényt 1964. október 1-én avatták fel Tokióban, Hirohito császár jelenlétében. Az ünnepség csak kilenc nappal előzte meg az 1964-es tokiói olimpia megnyitóját.

Japán néhány hétre a világ figyelmének központjába került, Tokió pedig a japán műszaki tudás kirakatává vált. A nagy sebességű vasúton túl most először közvetítette színesben és világszerte a televízió az olimpiai játékokat, elkészült a háború után gyártott első polgári célú japán repülőgép, az YS-11 és egyre jelentősebbek lettek a csúcstechnológiában az olyan japán vállalatok, mint a Sony vagy a Matsushita (a mai Panasonic).

Az olimpia előtt mindenképpen be kellett fejezni az építkezést:,a 66 alagutat és 96 hidat. A vasút el is készült időre.

Az új vonattal 210 kilométeres óránkénti sebességgel két és fél óra alatt el lehetett jutni Tokióból Oszakába.

A sebesvonat megkönnyítette az üzletemberek utazásait és könnyen megközelíthetővé tette az idegenforgalmi nevezetességeket, közöttük az egykori fővárost, az Oszaka közelében fekvő Kiotót. A vonaton való utazás is Japán felfedezésének része lett, annál is inkább, mert a vonat elhalad a japánok szent hegye, a Fudzsi közelében.

A legújabb sinkanszen vonat kacsacsőrre emlékeztető formájával 320 kilométeres óránkénti csúcssebességgel szeli át az országot, a vágányok Honsú szigetére és Kjúsúra is kiterjednek.

Tokió és Oszaka között napi több mint 200 szerelvény közlekedik mindkét irányba, évi átlagos késésük mindössze 30 másodperc.

Ötven év alatt a sinkanszen utasok milliárdjait szállította, egyetlen baleset nélkül. Pontosabban először a 2004. évi niigatai földrengéskor csúszott le a sínről megálláskor. Évente 324 millióan utaznak a nagysebességű vasúttal.

A félévszázados jubileum ünnepségeivel egy időben kezdődik meg a legújabb lebegő mágnesvasút vágányainak építése. A vonat sebessége meghaladja majd az 500 kilométer/órát. Első szakaszát – Tokió és a félúton fekvő Nagoja között – a tervek szerint 2027-ben helyezik üzembe.