Az Őrkő romanegyed felszámolását tervezi a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. Erre a következő tíz évben fokozatosan kerülne sor, így fékeznék meg, hogy tovább gettósodjon a telep, nyilatkozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester, aki szerint az Őrkő negyed felszámolásával párhuzamosan meg kell oldani az ott élő közösség lakhatási problémáját, és meg változtatni az oktatási, az egészségügyi és a munkaerőpiaci körülményeiket.

Antal Árpád Sepsiszentgyörgy közbiztonságáról beszélve rámutatott, hogy a város ugyan jól szerepel a statisztikákban, de a legtöbb lakossági panasz az Őrkő romanegyed környékén élőktől érkezik. Ezekre válaszolva hét kültéri kamerát szereltek az Őrkőn és környékén, így most összesen 31 kamera figyeli a várost, vagyis a „problémás” utcák 70-80 százalékát kamerákkal figyelik.

Az Őrkőn tavaly létrehoztak egy állandó rendőrőrsöt, de azt fel is számolták, mivel kevesen tértek oda be, ezért arra jutottak, hogy eredményesebb, ha a helyi rendőrök járőröznek a területen mint, hogy egy irodában üljenek.

Razziáznak a rendőrök

Csütörtök reggel 6 és 9 óra között nagyszabású razziát szerveztek az Őrkőn. Összesen 104 rendőr, csendőr és helyi rendőrök vonult fel, 323 személyt igazoltattak, 9 személyt találtak megfelelő iratok nélkül, 4 lovat gyűjtöttek be, és különböző kihágások miatt 7400 lej értékben róttak ki bírságot. Emellett egy bűnvádi dossziét gyanúsítottjait is azonosították.

Legnagyobb gond a 12-16 év közti fiatalokkal van, akik megfékezésére jogilag nem nagyon van lehetőség, mutatott rá Antal Árpád, aki szerint, ha nem sikerül bővíteni a helyi rendőrség létszámát, biztonsági céggel kötnek szerződést, akik az Őrkő környéki utcákban járőrözve biztosítják az ott élők nyugalmát.

A sepsiszentgyörgyi polgármester rámutatott, hogy a Sing-Singnek nevezett szociális tömbház felszámolása óta növekedett a Csíki negyed közbiztonsága. Emlékeztetett, hogy egyetlen tömbházban közel 1000 szociálisan lecsúszott ember lakott, annyian, mint egy kisebb falu lakossága. Számukra felújított szociális tömbházakban biztosítottak a korábbinál lényegesen jobb lakhatási körülményeket, de egyes családokat civil szervezetek „vettek örökbe”, és a szabadpiacon lévő lakásokat béreltek számukra, és felügyelet alatt próbálják javítani az életkörülményeiket.

Helyben oldják meg a problémát

Antal Árpád szerint az Őrkő esetében is az a megoldás, ha felszámolják, mert ha az a közösség együtt marad, tagjait nehéz felzárkóztatni. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat tavaly készíttette el azt az átfogó tanulmányt, amely négy kitörési pontot azonosított: a lakhatási, oktatási, egészségügyi és a munkaerőpiaci körülményeket kell megváltoztatni. 

A polgármester leszögezte: helyben szeretné megoldani a problémát, nem átdobni azt mások területére. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szekerezés megtiltásával az Őrkő negyedben 40 százalékkal csökkent a lovak és 85 százalékkal a szekerek száma, és néhány család elköltözött falura. Az önkormányzat anyagi lehetőségeit meghaladja a probléma rendezése, ezért kormány és Európai Uniós pénzekre számítanak, egyelőre azonban nem jelentek meg pályázati kiírások.

Mélyszegénységben élnek

A sepsiszentgyörgyi Őrkő romanegyed lakóinak többsége mélyszegénységben él, derült ki abból az átfogó tanulmányból, amelyet tavaly az önkormányzat megbízásából a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet végzett. Kiss Tamás szociológus rámutatott: az Őrkő telepen készített tanulmány rámutat azokra a kritikus pontokra, ahol a közpolitikai jellegű beavatkozás szükséges és lehetséges, és célja megalapozni a sepsiszentgyörgyi önkormányzat szociális politikáját.

A kutatók 432 háztartást számoltak össze az Őrkő telepen, ezekben 1828 személy lakik. Többségük mélyszegénységben él, 44 százalék azon háztartások aránya, ahol az egy főre eső lakófelület 5 négyzetméternél kevesebb, a háztartások 95 százalékában nincs vezetékes víz, 97 százalékában nincs WC és 22 százalékában nincs elektromos áram. Jelentős ezzel szemben a lóállomány, a háztartások 23 százaléka tart lovat, ami összességében 108 állatot jelent. Beszédesebb adat, hogy a telepen lévők 35 százaléka 70 és további 27 százaléka 125 lej alatti egy főre eső jövedelemből gazdálkodik havonta.

Az őrkői lakosok szociális helyzete összefügg az iskolai végzettséggel és a munkaerőpiaci helyzettel. A 10 év felettiek 12 százaléka rendelkezik a kötelező 8 osztállyal. Ez az arány a 1989 és 1994 között születettek esetében a legmagasabb, 40 százalék, ezt követően azonban ismét visszaesés tapasztalható. Összességében 42 százalékos az írni-olvasni nem tudók aránya. A gyermekek az iskolát jellemzően később kezdik meg, legtöbben 8 éves korukban és 12-13 évesen hagyják abba.

Az Őrkő telepen a foglalkoztatottak száma mindössze 91 fő, ami a teljes népesség 5 százalékát teszi ki. A kutatás során arra derült fény, hogy a lakosság 80,7 százalékának soha nem volt munkahelye. Arra a kérdésre, hogy milyen jellegű munkát vállalnának: 31 százalék mondta, hogy a köztisztaság területén dolgozna, 33 százalék mondta, hogy bármilyen munkát elvállalna, és 12 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem dolgozna, de ebbe benne vannak az öregek, betegek és kis gyereket nevelők is. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere elemzésében rámutatott: ettől tartott a legjobban, hogy az őrkői lakosok többsége „bármilyen munkát vállalna” mert ez valójában semmilyen munkát is jelenthet, és nehéz erre közpolitikát építeni.

Munkahelyek és uniós pályázatok

Az önkormányzati stratégia része az is, hogy szakembereket foglalkoztatnának, akik az egészségügyi prevencióra és családtervezésre tanítanák meg a roma lakosságot. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat ugyanakkor pályázatokat készít a 2014-től meghirdetett uniós forrásokra, hiszen várhatóan lesznek kiírások a mélyszegénység felszámolására. Tervezik többek között, hogy lakásokat építenek, amelyek az önkormányzat tulajdonában lennének, és szociális lakásként adnák ki az őrkőieknek.