India is eljutott a Marsra

A Föld két különböző pontjáról két új robotexpedíció érkezett a Mars bolygóra. Az amerikai MAVEN szeptember 21-én állt pályára, míg az indiai Mangalyaan, vagy MOM ma, szeptember 24-én hajnalban fejezte be manővereit – írja az sg.hu.

A MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution), ami 2013 novemberében hagyta el a Földet, 34 percen át használta hajtóművét 4400 km/h sebességre lassítva magát, ami elég volt ahhoz, hogy a bolygó gravitációja foglyul ejtse és 35 órás, elliptikus pályára álljon. Ez az elkövetkező hat hétben fokozatosan egy kevésbé elnyújtott pályává alakul. A szonda feladata kideríteni, mi történt a marsi levegővel.

A korábbi műholdak és marsjárók több bizonyítékot is találtak a Mars és a Föld múltbéli hasonlóságára. Mindkét bolygó meleg, nedves, az élet számára kedvező környezet volt. A Mars esetében azonban mindez egy bizonyos ponton megváltozott. A vörös bolygó elvesztette légkörének egy jókora részét, így ma már nem létezik folyékony víz a felszínen. A légköri mintavételekből, valamint a valós idejű vizsgálatokból a MAVEN megállapíthatja, mi történt.

A Mangalyaan, ami hindi nyelven "Mars-hajót" jelent, az indiai Satish Dhawan Űrközpontból indult nem sokkal a MAVEN előtt. Pályára állási manővereit szeptember 24-én hajnali 3 óra 47 perckor kezdte meg a korábban feltöltött érkezési szekvencia automatikus végrehajtásával. Feladata a Mars időjárásának figyelése, a felszín fényképezése és a bolygó ásványainak feltérképezése. Emellett képes lehet megválaszolni a korábbi szondák által észlelt metán eredetével kapcsolatos kérdéseket, melyek akár jelenlegi életre is utalhatnak. A MOM az első ázsiai űreszköz, ami pályára állt a Mars körül.

"Ma történelmet írtunk" - nyilatkozott Narenda Modi, India miniszterelnöke. "El mertünk indulni az ismeretlenbe és elértük a szinte lehetetlent. Gratulálok minden ISRO tudósnak és összes honfitársamnak ebből a történelmi alkalomból."

Mindkét szonda időben érkezett, hogy lássa az űrkutatás történetének valaha a Marson észlelt legnagyobb meteorzáporát, amit a Siding Spring üstökös október közepi érkezése idéz elő. Az üstökös mindössze 173.000 kilométerre halad el a felszíntől, kivételes alkalmat adva a tudományos megfigyelésekre. "Sokat megtudhatunk a felső légkörről ennek a természetes kísérletnek köszönhetően, megfigyelve, ahogy a gáz- és porbecsapódások felkavarják a közeget" - mondta Bruce Jakosky, az amerikai küldetés vezető tudósa, a Colorado állambeli Légköri és Űrfizikai Laboratórium munkatársa, aki reméli, az üstökösről is sikerül adatokat gyűjteniük.

Kimaradt?