Rekordszámú kékvércseraj vonul át a Kárpát-medence fölött

Alig négy hónappal azt követően, hogy tavasszal megérkeztek, a kékvércsék ismét útra készülnek. A fészekaljuk felneveléséhez éppen elegendő, rövid költési időszak és a fiókák kirepülése után az öreg madaraknak szeptemberben egy hónapjuk van rá, hogy megfelelő kondícióba kerüljenek és befejezzék a repülésben legfontosabb nagy tollak vedlését, a fiatalok pedig megtanuljanak vadászni és kitartóan repülni a 8 ezer kilométeres, Dél-Afrikáig tartó hosszú vonuláshoz – írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A felkészülés hetei alatt a kékvércsék csapatosan vadásznak a bőséges zsákmányt kínáló tarlókon, majd együtt is éjszakáznak egy-egy kevésbé zavart facsoportban. A legjobb, gyakran évtizedek óta használt helyeken akár több ezer madár is összegyűlhet.

Az idei ősz a faj vonulási viselkedésének eddig nem ismert részleteibe kínálhat betekintést. A hazai költőállomány egyedei mellett (3 jelölt madár) műholdas jeladó került egy olaszországi és három kazahsztáni madárra is, és a jeladós jelöléseknek még nincs vége. Szeptember közepén expedíció járt Kelet-Romániában, Dobrudzsában (3 jelölt madár), illetve október elején Ciprusra, hogy a gyülekezőhelyeken koncentrálódó kékvércsék néhány példányára ott is műholdas nyomkövetőt helyezzenek fel a kutatók.

A jelölések célja annak kiderítése, hogy a földrajzilag egymástól nagy távolságra levő fészkelőállományok milyen útvonalakat használnak az őszi, azután pedig a tavaszi vonulás során. Az adatokból várhatóan több új, eddig nem ismert pihenő- és éjszakázóhelyet is megismerhetünk Európában, Ázsiában és Afrikában.

Az MME idén tízéves kékvércse-védelmi munkacsoportja tevékenységének fontos része a Kárpát-medence kékvércse-gyülekezőhelyeinek felderítése és monitorozása. Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a nemzeti parkok őrei és civil természetvédelmi szervezetek tagjai augusztus-október között közel ötven helyszínen hetente egyszer, a hét azonos napján szinkronszámlálásokat végeznek.

A megfigyelési adatokat e-mailben juttatják el a magyarországi koordinátorhoz, aki az összesítést követően rövid áttekintő SMS-formátumban küldi el minden megfigyelőnek a heti jelentést. A 38. heti összesített eredmények szenzációt is hoztak, mivel az éjszakázóhely-monitoring eddig még nem látott mennyiségű madarat jegyzett fel.

A Kárpát-medence idei őszi gyülekezési adatai már eddig is rekordmennyiségű kékvércse jelenlétéről tanúskodnak. Egyes, a régiónkon kívülről érkező megfigyelési adatok is a faj eredményes költési szezonját jelzik: szeptember 7-én Lublinnál 300 vonuló kékvércsét láttak, ez volt addig a legtöbb, amit Lengyelországban valaha is feljegyeztek. Szeptember 17-én ez a rekord is megdőlt, ennél is több, 700 madárról számoltak be a megfigyelők.

Az elmúlt, 38. héten a Kárpátok túloldalán a műholdas jeladós madarak intenzív déli irányú vonulását észlelték, miközben a Kárpát-medencében lévők még nem indultak el. A kékvércse hazánk és az Európai Unió kiemelt fontosságú védett természeti értéke. A faj megőrzését az Európai Bizottság LIFE+ természetvédelmi alapja támogatja.

Kimaradt?