Csak hébe-hóba alkalmazzák nálunk a Nyelvi Chartát

A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány idén immár 11. alkalommal ad otthon annak a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szemináriumnak, amely évről-évre a kisebbségi közösségek helyzetét, szerepét elemzi Romániában és más európai országokban. Az idei szemináriumot „Az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek” címmel szervezték meg, résztvevői pedig a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai alkalmazását vizsgálták.

„Az elmúlt két nap azt erősítette meg bennem, hogy a következő évekbe is folytatnunk kell ezt a szeminárium-sorozatot, hiszen a romániai kisebbségi közösségeknek szükségük van arra, hogy helyzetüket évről-évre monitorozzák, feltérképezzék a megvalósításokat és a hiányosságokat, és ezekről a többségi társadalmat is tájékoztassák” - fogalmazott a két napos szeminárium összefoglalóján Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.

Borbély hozzátette, hogy Romániában 19 nemzeti kisebbség él, 19 nemzeti kisebbség van jelen a parlamentben, ezzel az Európai Unió tagországai közül első helyen van, ami a nemzeti kisebbségek számát illeti. Minden kisebbség egyenjogú, még akkor is, hogyha egy nagyobb közösségnek más igényei vannak, mint egy számbelileg kisebb, sok esetben eltűnéssel fenyegetett kisebbségnek, szögezte le a politikai alelnök.

A szeminárium fő témája a Nyelvi Charta volt, amelyet Románia ugyan a 90-es évek közepén aláírt, de csak 2007-ben ratifikált. „Az RMDSZ kormányzati szerepének köszönhetően a Charta magas standardokat állapított meg Románia számára. Romániának a tavaly kellett volna elküldenie jelentését a Charta alkalmazásáról, de mivel a vállalt kötelezettségeit hiányosan teljesítette, elkészítését késleltetik. A törvénykezésben és a törvények végrehajtásánál még mindig fontos lépesekre van szükség a kisebbségekkel szemben, de sikerként könyvelhető el, hogy egy sürgősségi kormányrendelet értelmében már anyanyelvünkön fordulhatunk a Nép Ügyvédjéhez” - tájékoztatott Borbély.

A Szövetség politikai alelnöke a szeminárium kapcsán elmondta: érdekes volt hallani, hogy a fejlettebb európai országok, köztük például Finnország, miként alkalmazza a Charta előírásait. Finnország (Európában egyedülállóan) az 5,3%-os svéd kisebbség nyelvét az ország második hivatalos nyelvének ismeri el.

Nagy Zsigmond alprefektus elmondta, beiktatását követően azzal kezdte tevékenységét, hogy a törvényes kereteken belül 34 közintézményt kérdezett meg: használják-e a törvény által kötelező módon előírt kétnyelvűséget. A 34 közintézményből egy hónap alatt 10 válaszolt, és ebből csupán 5 biztosítja a Charta feltételeit.

A szeminárium résztvevői abban egyeztek meg, hogy átirattal fordulnak az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához és a Külügyminisztériumhoz, kérvén, hogy mielőtt Románia továbbítja a Chartával kapcsolatos jelentését, szervezzenek egy találkozót a romániai nemzeti kisebbségek és a civil társadalom képviselőivel. Ugyanakkor Románia kormányát felkérik arra, foganatosítson olyan rendelkezéseket, végrehajtási normákat a Charta alkalmazásával kapcsolatban, amelyek egy hatékony monitoring, ellenőrző rendszert jelentenek a jövőre nézve.

Kimaradt?