Kedvez az idő a gombának, sok a gyilkos galóca
Az idei nyár és az előttünk álló két hétre jósolt esős, meleg időjárás igencsak kedvez a gombáknak, és ilyenkor nem csak az ehető gombák szaporodnak, hanem a halálosan mérgező gyilkos galóca is szép számban ellepi az erdeinket – mondta el lapunknak Zsigmond Győző, a László Kálmán Gombászegyesület elnöke.
Az idén 15. alkalommal szervezte meg a László Kálmán Gombászegyesület hagyományos gombásztáborát augusztus utolsó hetében, ezúttal Parajdon. A hatnapos táborban mintegy 70 érdeklődő és két szakképzésben résztvevő hallgató ismerkedett az erdei gombákkal, és az ezekkel kapcsolatos tudnivalókkal.
Az ország egész területéről érkeztek érdeklődők, de külföldről: Magyarországról, Ausztriából, Németországból, Svájból is sokan részt vettek az eseményen. „Helybéliek és turisták, látván a plakátokat, bejöttek az előadásokra, ismerkedtek a gombákkal, megnézték a napi gombavadászat eredményét, és a Gombák szépe kiállítást is, amelyet az erdőben szedett gombák alkottak” – magyarázta az egyesület elnöke, Zsigmond Győző.
Az előadások során a résztvevők az etnomikológiával is megismerkedhettek, valamint különböző, Kárpát-medencei régiók gombavilágával. Külön előadás szólt a gyógyhatású gombákról, gombanaptárról és gombasavanyúságokról.
Az éves gombatáborok fő célja a térség gombavilágának feltérképezése, mivel ilyenkor új fajok jelenlétét tudják felvezetni az ország gombatérképére. Az idei táborban csaknem 300 gombafajt sikerült beazonosítaniuk a szakembereknek, sok gombát pedig el is vittek, faj szerinti beazonosításra – tudtuk meg Zsigmond Győzőtől.
A hat nap alatt naponta indultak csapatok négy irányba, amelyeket erdészek, vadőrök, erdőmérnökök vezettek, a terep jó ismerői. Majd este, miután a leszedett gombákat beazonosították, kiállították valamennyit, ehető és mérgező címkével. „Igazából ebből lehet a legtöbbet tanulni, nagyon hasznos volt a tábor a gombafelismerés terén” – fogalmazott a LKG elnöke, aki mindenkinek azt tanácsolja: csakis bevizsgált gombát fogyasszon.
„Bár 2006. februárjától érvényben van a gombatörvény, ami világosan kimondja, minden piacon kötelezően kell lennie egy hivatalos bevizsgálónak, Sepsiszentgyörgy az egyetlen hely az országban, ahol létezik bevizsgálás”- mutatott rá a szakember.
Gallér is és bocskor is: nem jó jel!
Zsigmond Győző, aki etnomikológiával is foglalkozik, a Népi gombászat a Székelyföldön című kötetében részletesen foglalkozik a gyilkos galócával. Az írás itt érhető el.
A gyilkos galóca (Amanita phalloides) igen elterjedt az európai erdőkben, így Erdélyben is. A gomba kalapja 4‑15 cm átmérőjű, leggyakrabban sárgászöld, olaj- vagy barnászöld színű, de esetenként – főleg esős időszakban – lehet halványabb, szürkés is. Felszínén eltérő árnyalatú, elnyúlt foltok figyelhetők meg, sokszor a közepén látszik a legsötétebb zöldes árnyalat, néha azonban éppen ez a rész fakul ki. A kalap széle viszont csaknem mindig a leghalványabb, néha szinte fehéres. Alakja eleinte tojásdad, félgömb alakú, széle fiatalon kissé begöngyölt. Kifejlődve ellaposodik, teljesen sík is lehet. Felszíne sima, széle nem bordázott. A kalapbőr szárazon fénylő, nedves időben tapad. Általában nincsenek rajta burokmaradványok, csak ritkán tapad meg rajta egy-egy fehéres foszlány. A kalap húsa fehér, közvetlenül a kalapbőr alatt sárgászöld. A lemezek sűrűn állnak, a tönknél szabadon állók, esetleg nagyon gyengén tönkhöz nőttek. Színük fehér vagy krémszínű, oldalnézetben enyhe sárgás-zöldes árnyalattal. Sohasem lehetnek vörösesek vagy barnásak, és megsérülve sem színeződnek el. A gyilkos galóca tönkje 6‑15 cm hosszú, 0,8‑1,7 cm vastag. Valamivel világosabb, mint a kalap, de ritkán mondható fehéresnek, a gallér alatt halványsárgás, a tönk tövénél kifejezetten sárga is lehet. Többé-kevésbé mindig felismerhető rajta a zöldes-sárgászöld kígyóbőrszerű mintázat. A tönk bázisa gumós és fehér színű, bőrszerűen elálló, igen lágy bocskor található rajta, ami gyakran a talajba mélyed; a gomba felszedésekor esetleg a talajban vagy az avarban maradhat! A tönk felső részén lévő gallér fehéres színű, akár 3 cm széles is lehet. Hártyaszerűen lelóg, felső oldala enyhén bordázott; alja gyakran sötétebb, néha a kalaphoz hasonló színű. Illata édeskés, mézre emlékeztető, idős korban kellemetlenné válhat. Számtalan olyan ehető gombafajra hasonlít, amelyet Európa-szerte gyakran fogyasztanak. Hatóanyagai miatt valamennyi ismert mérgező gombafaj között is a legveszélyesebbnek számít; a gombamérgezések okozta halálesetek döntő többségével hozható összefüggésbe. (Forrás: wikipedia)
Nem veszi komolyan a kormány a gombatörvényt
A kormány 2006. februárjában hagyta jóvá a LKG által javasolt gombatörvény egy módosított változatát, ám ennek a módszertani alkalmazása és gyakorlatba ültetése azóta is várat magára. Felismerve a gombaismeret fontosságát első sorban lakossági egészségmegőrzés céljából, az egyesület gombaszakellenőr-képzést indított a kilencvenes évek végén, de gombaismereti órákat is tartanak rendszeresen a sepsiszentgyörgyi központi piacon, illetve más településeken. Sajnos a szakellenőr képzésre kevés támogatás jut, ezért a tanfolyamokon résztvevők száma idénre erősen lecsökkent: a kezdeti 40 jelentkezőről 2-re.
.JPG)
„Kormányunk illetékesei nem tartják tiszteletben a 2006 februárja óta érvényben lévő, de sajnos nem működő gombatörvényt. Ennek következménye részben az, hogy évente számos emberéletet követel a gombamérgezés, és az ezért felelőseket nem vonják felelősségre Romániában” – mutatott rá Zsigmond a helyzet súlyosságára.
A szervezet évek óta küzd annak érdekében, hogy állíttassák vissza a statisztikai hivataloknál a gombamérgezéses esetek jegyzését - amint az megvolt 1994 előtt -, valamint tegyék be a kötelező tananyagba a gyilkos galóca ismertetését, mert ez okozza a súlyos – halálos kimenetelű - gombamérgezések mintegy 90 százalékát.
Tippek a gombamérgezés elkerülésére ( Forrás: hogyankell.hu)
- A gyilkos galóca általában lombos erdőkben, leggyakrabban tölgyfák alatt nő. Leginkább júniustól novemberig, esők után, párás, melegebb időben találkozhatunk vele, gyakori fajnak számít. Kivételek azonban mindig vannak, így ha egy gomba kicsit is „gyanús”, ne szedjük le!
- Ahogy a kalap színe sem mérvadó a gyilkos galóca felismerésében, úgy a határozókban megadott nagyságra sem érdemes hagyatkozni. A gombák a hőmérséklettől és a páratartalomtól függően nagyon változatos méretben jelenhetnek meg!
- Ha ismeretlen gombafajt találunk, egészben fordítsuk ki a földből, majd más gombáktól, ételtől elkülönítve tegyük papírzacskóba, és így vigyük el gombaszakellenőrhöz.
