Génjei miatt meszesedtek az egészséges életvitelű Ötzi erei

A Global Heart című kardiológiai szaklap friss számában ismertetett tanulmány megmagyarázhatja, hogy az 5300 éve élt férfinak, aki sosem dohányzott, és tévé előtt ülve nem fogyasztott egészségtelen készételeket, hogyan lehettek mégis meszesek az artériái.

„Meglepett bennünket, milyen erős hajlama volt a szív- és érrendszeri betegségekre. Váratlan volt, hogy az ilyen távoli múltban élő emberben már ott volt a kardiovaszkuláris kórok kockázatát növelő genetikai hajlam" – mondta Albert Zink, a tanulmány egyik szerzője, az olaszországi Bolzanóba működő Európai Akadémia múmiákat kutató intézetének paleontológusa.

Mióta 1991-ben két kiránduló az Ötz-völgyi Alpokban felfedezte a jégbe fagyott embert, testének minden részletét megvizsgálták már: a halála előtt evett utolsó falatokat, élete végső perceit, az öltözködési stílusát. Feltárták, hogy ízületi fájdalmai, Lyme-kórja és fogbetegsége is volt, CT-vizsgálattal kimutatták nála az érfalak lerakódásait is.

Az érelmeszesedés azért lepte meg a tudósokat, mert a betegséget a kutatások többsége a modern világ mozgásszegény életmódjához és kalóriadús ételeihez kapcsolja. A világszerte megvizsgált múmiák leletei azonban azt mutatták, a szívbetegségek és az érelmeszesedés sokkal elterjedtebbek voltak az őskorban és az ókorban, amikor az emberek életmódja és étrendje látványosan különbözött a maitól - mondta Zink.

Nemrég az Ötzi csípőcsontjából vett minta alapján feltérképezték az újkőkori földműves teljes génkészletét, azaz genomját. Ebből azt is megtudták, hogy a gleccsermúmiának 19 élő rokona van még Európában.

A friss tanulmány szerzői megállapították, hogy Ötzi számos génváltozata összefügg a szívbetegségekkel. „Nem dohányzott, igen aktív életet élt, el sem hízhatott, és mégis kialakult nála az érelmeszesedés, ami arra utal, hogy a géneknek az eddig véltnél nagyobb a szerepe a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában" - hangsúlyozta Zink.

Kimaradt?