Az EU-integráció alkotmányos korlátairól Tusványoson

„Feszegetni kell az Európai Unió integrációjának alkotmányos korlátait, törvényes keretek között, a politikum és a civil társadalom összehangolt munkájával el kell érni azt, hogy kisebbségvédelmi kérdésekben is megszűnjön a kettős mérce alkalmazása” - jelentette ki Sógor Csaba európai parlamenti képviselő pénteken Tusványoson.

Az EU-integráció alkotmányos korlátai című panelbeszélgetésen az RMDSZ EP-képviselője mellett Győri Enikő, a magyar kormány Külgazdasági és Külügyminisztériumának államtitkára, illetve Csáky Pál MKP-s európai parlamenti képviselő is részt vett. Borókai Gábor a Heti Válasz főszerkesztője moderátor szerepében volt jelen.

Sógor: nem kérünk a nemzetállamból

„Huszonnyolc országból jövünk, több mint 500 millióan, nem könnyű úgy összehangolni az egyes nemzetek jogrendszerét, hogy az mindenkinek megfeleljen. Mi kisebbségvédelmi politikusok azért vagyunk Brüsszelben, hogy amikor szükséges, megfelelő szakpolitikákkal bontogassuk az alkotmányos korlátokat. Kisebbségvédelmi és nyelvi jogainkért kiállva azt hangsúlyozzuk, hogy mi nem kérünk egy központosított nemzetállamból” – hangsúlyozta Sógor Csaba, aki szerint a civil társadalomnak ki kell egészítenie ezt a szakpolitikai munkát olyan lehetőségekkel, mint az európai polgári kezdeményezés vagy éppen a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló tömeges megmozdulások.

Az erdélyi EP-képviselő arra is rámutatott, hogy a magyar-román, vagy a szlovák-román együttműködés akkor lehet eredményes, ha a magyar-magyar együttműködés során is megvannak a közös álláspontok, ez európai szinten is elengedhetetlen.

Győri: be kell tartani a szabályokat

Győri Enikő előadásában egyetértett azzal, hogy olykor feszegetni kell a határokat és nem érdemes a nemzeti érdekérvényesítés során jogi kereteken túlmenően cselekedni. Meglátása szerint a rendelkezésre álló jogi eszközök használatával bár nem azonnal, de belátható időn belül eredményeket érhetünk el.

Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az alkotmány egy olyan alaptörvény, amelyről egy országon belül kell dönteni, ugyanis egy európai szintű alkotmányt nem tudna minden uniós állampolgár magáénak érezni. Úgy vélte: nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az EU nem csupán egy politikai-, egy érték-, hanem egy jogi közösség is, amelyben mindenkinek be kell tartania a szabályokat.

Csáky: új egyenúlyt kell teremteni

Csáky Pál felvidéki MKP-s európai parlamenti képviselő előadásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy az Európai Unió egy olyan időszakban van, amikor új egyensúlyt kell megteremtenie. „El kell dönteni, hogy milyen kérdésekben kell egységesen fellépni és melyek azok a témák, amelyek szükségszerűen nemzeti hatáskörben kell maradjanak. Az ukrajnai helyzet arra figyelmezteti az EU-t, hogy az olyan globális problémák, amelyek kül-, biztonság-, vagy éppen gazdaságpolitikai kérdéseket vetnek fel egységes, határozott uniós fellépést igényelnek” – hangsúlyozta. Csáky Pál.

Malina Hedvig ügyét említve arra is kitért, hogy kisebbségvédelmi témákat is fel kell vállalnia az EU-nak, mert elfogadhatatlan az, hogy a fejlődő országokkal szemben emberjogi kérdésekben véleményt fogalmazunk meg, de nem foglalkozunk azzal, hogy vannak tagállamok, ahol etnikai alapon diszkrimináció ér uniós állampolgárokat.

A jelenlévő politikusok egyetértettek abban, hogy a civil áldozatokat követelő ukrajnai helyzet kapcsán is az EU markáns fellépésére van szükség, hiszen az Unió nem a háborúkról, hanem az együttélés békés megoldásairól szól. Sógor Csaba szerint ebben a kérdésben elsősorban a kárpátaljai magyarokra kell figyelni, őket megkérdezve, érdekeiket szem előtt tartva kell segítségükre lenni a helyzet megnyugtató rendezése érdekében.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?