A Majtényi Eriktől származó idézet - „Hegyek között, völgyek között, / kicsi vonat kanyarog, / ülnek benne kézenfogva / románok és magyarok” - szellemében  zajlott kerekasztal-beszélgetés pénteken délután Tusványoson az autonómia kérdéséről, magyar és román szemszögből.

Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztője, az esemény moderátora azzal indított, a rendezvény mottója nem takarja a valóságot, ezt a világképet csak ránk akarták erőltetni. A kérdés az, mondta, hogy mi történne, ha egy reggel úgy ébrednénk fel, hogy ránk köszöntött az autonómia - a gyakorlati kérdéseket kell ezért zerinte megvitatni.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, ha véletlenül ránk köszöntene az autonómia, nem ijedne meg, tudná, hogy mi a teendő, és biztos abban, hogy gyorsan megvalósíthatnánk a közös álmunkat. Elmondta, elemzés készül azokról, akikkel az autonómiáról szóló párbeszédet kell folytatni, hiszen túl kevés időt fordítottak mostanáig a román-magyar dialógusra.

Arról is beszélt, a szentgyörgyi románok egy részét a diktátor Nicolae Ceausescu telepítette be az etikai arányok változtatása miatt. "Ők frusztráltak, egy másik részük abból él Székelyföldön, hogy román, azaz bizonyos állásokat megkaphatnak"  – jelentette ki. Hozzátette, aktuális információkat erről nem tud, régen azt tapasztalták, hogy ilyen jellegű előnyöket szereznek a városba újonnan érkezők. A harmadik réteg szerinte azoké a románoké, akikkel lehet párbeszédet folytatni, elismerik, hogy kisebbségben élnek a régióba.

Antal elmondta, a kulturális autonómia kérdése Sepsiszentgyörgyön megvalósult a kisebbség közösség számára: a román intézményekről a négy román helyi tanácsosnak kell kiegyeznie, a magyar fél pedig rábólint a döntésükre.

Egész Európa politikai elitjét befolyásolja a nemzetállam fogalma, holott ez kétszáz éve nem változott – fogalmazott Kalmár Ferenc (KDNP) elnöki főtanácsadó, aki szerint modernizálni kellene a kifejezés értelmét. Emlékeztetett rá, hogy a nemzetállam másokat kirekesztő elve táptalaj volt a náci és a sztálini gondolkodásmódnak is, ezért beszélni kell arról, hogy miként értelmezzük a fogalmat. Európának, mondta, létezik egy mottója: "egység a sokszínűségben", ez pedig országok között, de országokon belül is létezik. Nem kell tehát meglepődni azon, hogy adott országon belül léteznek kisebbségek, a jogaikról pedig tárgyalni kell – magyarázta.

A Dél-Tirolban és Székelyföldön kutatásokat végző Sergiu Constantin tudományos kutató kifejtette, nincs közösen elfogadott koncepció az autonómiáról, és mivel nem tisztán értelmezhető a fogalom, sokan visszaélhetnek ezzel. Jogi szempontból túlságosan általános ez a fogalom, konkretizálni kellene, mondta, hiszen látni, hogy a sajtóban vagy a politikában gyakran összetévesztik az önrendelkezéssel, önkormányzással stb.

Sokak szerint az önigazgatás és az autonómia ugyanazt takarja, mások az ellenkezőjét mondják ennek, és az utóbbiaknak van igazuk, hiszen az autonómi rugalmas fogalom, a decentraliáció jelentésével sem azonos. Az akadémikusok eltérő véleményeket fogalmaznak meg tehát, a lakosságtól így nehéz elvárni, hogy ezt a képlékeny fogalmat megértse – mondta a kutató.

"Az autonómia nem ír minden problémára, de nem mondhatjuk azt sem, hogy egy közveszélyt jelent, aláásva a nemzetállamot" – fogalmazott Constantin, hozzátéve: a nemzetközi jogban nem létezik a kisebbségek, csak az őslakos közösségek autonómiához való joga, a székelyek azonban csak akkor minősülhetnének őslakosnak, ha a magyarság előtt érkeztek volna a Kárpát-medencébe.

Papp Előd, az EMNP alelnöke arról beszélt, kérdés, hogy ki képviseli a székelyeket, és ki a románokat - nekik kell leülniük párbeszédet folytatni, vagy visszautasítani ezt. Mivel hamarosan választások lesznek, nincs olyan román politikus, aki bevállalna egy dialógust, mondta.

Antal Árpád arról beszélt, hogy a román politikusok külső kényszer nélkül nem adnák meg az autonómiát, de a geopolitikai helyzet miatt Amerika nagyon odafigyel Romániára, hiszen az érdekük egy stabil állam. Ezt viszont a székelyek jogainak érvényesítése biztosíthatja, a feladat tehát az, hogy tudassuk az USÁ-val, milyen szerepe van a székelységnek az országban.

Constantin szkepticizmusát fejezte ki az Antal által felvázolt elképzeléssel szemben, szerinte nem az amerikaiak segítségével kell elérni a román-magyar párbeszédet, hanem inkább azzal, hogy a magyar közösség meghívja a román felet is az autonómia-tervezetek kidolgozására.