Az elmúlt huszonhárom év legnehezebb megmérettetése vár az RMDSZ-re a decemberi parlamenti választásokon, ezért a szövetség számára a legnagyobb kihívás a hátralévő két és fél hónapban bebizonyítani, hogy megérdemli a szavazók bizalmát – üzente szombaton, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) zilahi „kihelyezett” ülésén tartott politikai beszámolójában Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök tájékoztatása szerint az RMDSZ feladatát nemcsak az nehezíti majd meg, hogy a román választók körében december 9-én várhatóan az eddigieknél nagyobb lesz a szavazási kedv, hanem az is, hogy a magyar versenypártok – korábbi álláspontjukról megfeledkezve – mindenütt indítanak jelölteket.

„Ám ez legyen az utolsó alkalom, amikor a magyar versenypártokról beszélünk” – jelentette ki Kelemen Hunor, s a politikai beszámolóhoz hozzászóló képviselők többsége ki is használta ezt az "utolsó" alkalmat. A felszólalók, egyéniségüktől függően, humorosan, érvelve vagy éppenséggel némi indulattal bírálták az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) politikusait, mert – mint többen is hangoztatták – egyetlen célt követnek: az erdélyi magyarság parlamenti képviseletének csökkentését.

Kelemen Hunor: egy emberként kell kampányolnunk

Politikai beszámolójában Kelemen Hunor emlékeztetett az RMDSZ önkormányzati választásokon elért jó eredményeire – „hetvenezerrel több szavazatot kaptunk, mint négy éve” –, ám szerinte a siker nem lehet teljes, ha az erdélyi magyar közösség képviseletet nem tudják arányosan biztosítani a parlamentben. „Erős parlamenti többség kell az önkormányzati tisztségviselőink mögé” – szögezte le.

A politikus közvélemény-kutatásokra hivatkozva elmondta, ha holnap tartanák a parlamenti választásokat, az RMDSZ 520 ezer szavazatra számíthatna, és ezzel átlépné az ötszázalékos választási küszöböt. "Ahhoz a 490 ezer szavazathoz, amelyet megyei tanácsosi listákra kaptunk, hozzá kellene tenni, és hozzá fogunk tenni" – jelentette ki.

Ez szerinte úgy lehetséges, hogy a jelöltállítási folyamat október 5-i lezárása után mindenki félreteszi a sérelmeit és „a szövetség egy emberként elkezdi a mozgósítást, a kampányt”. Kijelentette: a kampánynak az erdélyi magyarokról kell szólnia, nem a román belpolitikai cirkuszról. „A mi közösségünk problémáira kell jó válaszokat adnunk, be kell bizonyítanunk, hogy megérdemeljük választóink bizalmát. Ez lesz az elsődleges feladat, a legnagyobb kihívás” – fogalmazott Kelemen.

A politikus értékelése szerint az RMDSZ-nek ebben a kampányban be kell bizonyítania, hogy változni is képes. „Meg kell mutatnunk, hogy ismerjük a hibáinkat, nem bújunk az ujjunk mögé, készek vagyunk kijavítani tévedéseinket” – intette a képviselőket.

Az újítás és a tapasztalat ötvözése

Kelemen úgy véli, adottak a feltételek a választási sikerhez. „Olyan választási programot állítunk össze, ami közösségi igényből fakad. A következő időszakban több új képviselő- és szenátorjelöltünk lesz, mint az elmúlt húsz évben bármikor” – jelentette ki. A Magyar Ifjúsági Értekezlet és RMDSZ partneri viszonyára emlékeztetve leszögezte, újításra szükség van, de ez nem elég: szükség van a tapasztalt politikusokra is. „Az újítást és a tapasztalatot kell ötvöznünk” – fogalmazott.

A szövetségi elnök több érvet is felsorakoztatott, amelyek szerinte alátámasztják az RMDSZ létjogosultságát, és amelyeket tudatosítani kell a választókban is. „Mi vagyunk a garancia arra, hogy ne térjenek vissza azok az idők, amikor közösségi létünk állandó veszélyben volt. Sokszor fordulnak még elő sajnálatos események, utcán bántalmaznak embereket, mert magyarul beszélnek. Nekünk azért a biztonságért kell dolgozni, amit a közösség vár el tőlünk” – magyarázta.

A Mikó-ügyre utalva rámutatott: az erős RMDSZ a garancia arra is, hogy Romániában nem veszik el a magyar közösség javait. Ugyanakkor garancia arra, hogy a szövetség kormányzása idején hozott „felelősségteljes gazdasági döntések nem kerülnek a szemétkosárba”, és arra is, hogy a politikában a dolgok ne hátrafele mozduljanak el. „Az RMDSZ az egyetlen eszköz az érdekképviseletre” – összegezte érveit Kelemen Hunor.

Tőkés is indul a választásokon?

A szövetségi elnök szerint ezt nem mindenki látja így. Arra utalt, hogy az EMNP és az MPP mindegyik választókerületben jelölteket állít. „Korábban azt mondták, hogy az önkormányzati választásokon kell lemérni a magyar politikai szervezetek támogatottságát. Azt is mondták, a helyhatósági választások után levonják a konzekvenciákat, mert a parlamenti választásokon nincs szükség versenyre. Elfelejtették ezeket a kijelentéseket, és még ott is indítanak jelölteket, ahol mi sem tudunk évek óta parlamenti képviselet biztosítani” – mondta Kelemen. {loadposition metamorf}

Az RMDSZ vezetője szerint mindezt a magyar versenypártok annak tudatában teszik, hogy úgysem tudnak eredményt felmutatni a választásokon. „Tudják, és el is mondják, hogy nincs esélyük. Ám nem is ez a céljuk, hanem az, hogy ártsanak a szövetségnek, gyengítsék a magyar parlamenti képviseletet” – jelentette ki, majd egy nagy hírértékű információval is előrukkolt: tudomása szerint Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelölteti magát a választásokon, és „akár az európai mandátumát is otthagyná, csakhogy ártani tudjon”.

Kelemen emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nyitva tartotta kapuit a versenypártok politikusai előtt. „Júniusban is azt mondtuk, társuljon hozzánk, aki jót akar a magyar közösségnek” – jelentette ki, majd leszögezte: az RMDSZ nem tartja megoldásnak a magyar pártok választási koalícióját, és elfogadhatatlannak tartja az alternatív küszöbre (három szenátori kerület és hat képviselői kerület versenyének a megnyerésére) alapozó választási stratégiát. „Aki alternatív küszöbről beszél, az kishitű, a merjünk kicsik lenni varázslata alatt él. Képviselet nélkül hagyná a székelységen kívüli magyar közösséget, és elhallgatja, hogy így szavazatok vesznek el” – magyarázta a szövetségi elnök.

A politikus szerint a választók nem arra kíváncsiak, hogy a magyar politikai szervezetek hogyan vitáznak egymással. „A magyar emberek a problémáikra adott válaszaink érdeklik. Nekünk nem Tőkés Lászlót és Szász Jenőt, hanem azokat kell meggyőznünk, akik otthon maradnának a választásokon, mert elbizonytalanodtak” – érvelt Kelemen amellett, miért a zilahi SZKT-ülésnek kell az „utolsó alkalomnak” lennie, amikor a felszólalók a versenypártokról beszélnek.

Kötetlen beszélgetések az SZKT-ülés előtt. A pénteki nap folyamán az RMDSZ vezető politikusai vállalkozókkal, pedagógusokkal és az egyházak képviselőivel vettek részt találkozókon. Kovács Péter főtitkár a maszol.ro kérdésére elmondta: hasonló találkozókat valamennyi „vándor-SZKT-ülés” előtt szerveznek. „Az RMDSZ vezető testületének kihelyezett ülései alkalmat adnak arra, hogy találkozzunk az adott város és megye véleményformálóival, olyan rétegszervezetek képviselőivel, akiknek mindennapi munkája kihat a helyi közösségek életére” – magyarázta. Tájékoztatása szerint a zilahi találkozókon nagyon jó hangulatú beszélgetések voltak. „Ez nem jelenti azt, hogy nem hangzottak el bírálatok is. Nem is azért jövünk el, hogy dicsérjenek. Szeretnénk hallani a bírálatokat és az elvárásokat is, amelyeket jegyzetelünk, s próbáljuk munkánkat ezekhez irányítani” – tette hozzá. Kovács elmondta, ezek a találkozók nem arról szólnak, hogy a politikusok kiülnek, elmondják a mondanivalójukat, és mennek tovább. „Ez valós párbeszéd, közvetlen hangulatú kötetlen beszélgetés” – fogalmazott.

Borbély: ezek amatőr politikusok

Kelemen Hunor politikai beszámolóját az SZKT-frakciók képviselőinek hozzászólásai követték.

Borbély László komolytalan, amatőr politikusoknak nevezte az EMNP és az MPP vezetőit. A politikai alelnök azzal érvelt, hogy Szász Jenő a választások előtt néhány hónappal új párt bejegyzését javasolta („mintha nem tudná, hogy ez mivel jár”), Toró T. Tiborék pedig szeptember 14-én beadvánnyal fordultak a választási irodához, amelyben választási szövetség bejegyzését kérelmezik. „Huszonhárom év alatt nem tanultak meg politizálni, pedig ennyit tőlünk megtanulhattak volna, hiszen a sorainkban voltak” – mondta Borbély.

A politikai alelnök szerint a választásokig hátralévő időben az RMDSZ politikusainak nem szabad elhallgatni mindazt, amit az elmúlt négy évben sikerült elérniük. Az eredmények között a nyugdíjcsökkentést megakadályozását, az átalányadó megszüntetését, a 300 ezer közalkalmazottat érintő pénzügyi amnesztiát, a gyes-törvény két napja megszavazott módosítását, az oktatási törvényt említette. „Mondjuk el a választóknak, hogy erre a szövetségre érdemes szavazni. Több magyart kell mozgósítani, mint bármikor” – jelentette ki.

Tőkés és a jereváni rádió

Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök szintén említést tett azokról a „döbbenetes hülyeségekről”, amelyeket az RMDSZ-nek az elmúlt négy évben sikerült szerinte megakadályoznia. A versenypártokról szólva emlékeztetett arra, hogy Tőkés László pártja jelöltjeinek indulása miatt eggyel kevesebb RMDSZ-es jutott be a megyei tanácsba, ellenben bekerült a testületbe a Dan Diaconescu féle „bohócpárt” egyik jelöltje.

Az EMNT elnökének jelöltetéséről szóló információra reagálva Szabó Ödön azt üzente Tőkésnek, decemberben induljon az ő választókerületében, méretkezzenek meg egymással. Majd egy jereváni rádiós viccet idézett. „Szabad-e nemi életet élni a nemzeti gyásznapon? – kérdezi egy hallgató. Mire a párt válasza: szabad, de csak házastársaknak, hogy szomorú legyen”. Az általános derültség közepette a bihari politikus hozzátette: „Tőkésnek azt is üzenem, tudom, hogy nemzeti gyásznap, ha rám kell szavaznia, de talán mégis jobb, mint egyedül”. Ezzel Szabó még nagyobb derültséget keltett.

Markó Béla: naivságból leckét kaptam

Markó Béla volt szövetségi elnök nem volt ennyire derűs. "Romániában ma nagyon nagy a visszarendeződés veszélye. De nemcsak Romániában, hanem az egész térségben, amely kilábalt a kommunista, szocialista diktatúrákból. Elkezdődött a demokrácia értékeinek lebontása" – jelentette ki.

Úgy fogalmazott: soha nagyobb kockázata nem volt a magyar szavazatok megoszlásának. „Más fajta összefogást, más fajta egységet nem tudok elképzelni, mit közös program, közös ernyő alatt” – szögezte le.

A volt szövetségi elnök elárulta: úgy érzi, naivain ítélte meg a versenypártok politikusait. Ezt az EMNP és az MPP vezetőinek MOGYE-üggyel kapcsolatos álláspontjával szemléltette. „Az RMDSZ az elmúlt években megküzdött különböző célkitűzésekért, hol jobban, hol rosszabbul, viszont a MOGYE dolgában rendkívül keményen lépett fel tavaly” – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy kikényszerítették az önálló magyar fakultás létrehozásáról szóló kormányhatározatot, „és ha nem bukik meg ebbe (is) a kormány, akkor ez érvényesült volna”. Emellett az RMDSZ a MOGYE ügyét az ellenzékből is következetesen képviselte, a múlt hétvégén elfogadott egyezséget már az egyetem szenátusa is megszavazta. „Azt gondoltam, mi legalább ebben a kérdésben egységesen gondolkozunk. Én naivságból leckét kaptam, mert azt hittem, hogy legalább mindezért tetszeni fogunk ezeknek az úriembereknek” – fogalmazott a volt szövetségi elnök.

Kijelentette: az RMDSZ-nek nem ezeknek az embereknek kell tetszenie, hanem a magyar szavazóknak. „Ne azoknak akarjunk tetszeni, akik csúfot űznek belőlünk, hanem saját közösségünknek” – tanácsolta az SZKT-ülés résztvevőinek.

Megvédeni a magyarságot Tőkéséktől

A küldöttek beszédei után Kelemen Hunor röviden reagált a hozzászólásokra. „Azt tapasztaltam, hogy érezzük az irányt és a felelősségét annak, ami ránk vár december 9-ig. A kampányban együtt kell lépnünk” – üzente az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek. Majd úgy fogalmazott: az RMDSZ-nek meg kell védenie a magyarságot az EMNP-től és az MPP-től.

Ezután a képviselők megerősítették a Szövetségi Elnökség két korábbi határozatát: Kovács Péter főtitkárt nevezik ki kampányfőnöknek, s a szövetségi elnök a 2-es számú Hargita megyei körzetben indulhat a választásokon.

Az ülés végén a képviselők elfogadták a napokban megalakult regionális önkormányzati tanácsok szabályzatait.

Újjáalakult az Országos Önkormányzati Tanács. A Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését követően újjáalakult az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa. A három regionális önkormányzati tanács (székelyföldi, partiumi, belső-erdélyi) elnökégi tagjaiból álló testület újabb OÖT elnöki mandátumot szavazott Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének. A testület áttekintette és megvitatta az önkormányzatok prioritásait, valamint három munkacsoport megalakításáról döntött: a megyei tanácselnökök és alelnökök munkacsoportja, a városi és a municípiumi polgármesterek és alpolgármesterek munkacsoportja, a harmadik pedig a községi polgármesterek munkacsoportja. Az elkövetkező időszakban az új munkacsoportok az önkormányzatok mindennapi tevékenységét hivatottak szolgálni, illetve célszerű megoldásokat keresnek a felmerülő problémákra.