A központi szinten jelentkező korrupció nagyszerűen leképeződik területi szinteken is, ahol a helyi kiskirályok hatalmas vagyonra tettek szert a közpénzek lenyúlásából. Vagyonukat a román sajtó szerint általában az állammal kötött üzletekből szerezték, helyi szinteken maguk jelentik az „államot” is.

Megyei maffiák

A hazai sajtó cikksorozatai szerint kiskirályok az idők során kész maffiahálózatokat építettek ki, amelyek célja az állami beruházások megszerzése. Egyrészt ők maguk jutnak hozzá törvénytelen úton a közpénzekhez, mint helyi közigazgatási alkalmazottak, egyben pedig magánvállalkozások vezetői, másrészt rokonaik, közeli ismerőseik cégeit használják fel erre a célra.

A legjobb üzlet akkor kínálkozik, amikor a szóban forgó cégek az infrastruktúrában érdekeltek. Általában azonban természetesen mindig az éppen hatalmon levő párt(ok) kiskirályai köthetik meg a legzsírosabb üzleteket – jelen pillanatban a szociáldemokraták érdekköréhez tartozóak.

Az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács (CNSC) nemrégiben kiadta a 2013. évre szóló jelentését, amely rávilágít arra, hogy a kiskirályok által leginkább uralt megyékben a versenytárgyalásokon gyakorlatilag nincs konkurencia a cégek között. Ez jelentős mértékben torzítja az üzletkötés körülményeit, ezért a CNSC arra törekszik, hogy egészséges versenyt teremtsen az állammal együttműködni kívánó cégek között.

A tanács többnyire jogászokból és gazdasági szakemberekből álló, 100 tagú személyzettel dolgozik, célja megoldani az állami intézmények által meghirdetett licitek esetleges törvénytelenségei miatti óvásokat.

A CNSC tavalyi évre szóló jelentése szerint a legtöbb visszaélést az infrastruktúra-fejlesztésre (utak, hidak javítására, épületek felújítására) kiírt versenytárgyalásokon jegyezték. A beérkező óvások több mint 44 százalékát erről a területről jelezték. A második helyre, csaknem 30 százalékkal a közbeszerzések, a harmadikra a termékszállítási licitek kerültek, több mint 25 százalékkal.

Csaknem 6000 óvás

A CNSC jelenleg még őrzi függetlenségét, ezért korántsem népszerű a kormány előtt, mi több, a miniszterelnök sem kedveli. Victor Ponta nemrégiben azzal fenyegette meg a tanácsot, hogy megváltozatja működési feltételeit. Szerinte ugyanis a testület a hibás abban, hogy a hozzá beérkezett óvások „túlzottan alapos” elemzése miatt nem épülhetnek például autópályák. Mindezt Dan Şova közlekedési tárcavezető is megerősítette – aki egyébként sem merne ellentmondani felettesének.

A tanács átlagosan 20 nap alatt intéz el egy óvást. A tavaly 5793 panasz érkezett be hozzá. Döntései rendkívül megalapozottak, ítéleteinek 98 százaléka a bírósági döntések után is helytálló maradt. Ezzel az Európai Unió szintjén is a legjobb eredményt mondhatja magáénak a hasonló profilú intézmények közül. A CNSC együttműködik az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel, amelyet minden olyan esetben értesít, amikor azt észleli, hogy megyei tanácsok elnökei egyben az állami versenytárgyalásokon részt vevő cégek valamelyikének tulajdonosai is.

Brüsszeli figyelmeztetés

Victor Ponta valóságos negatív mítoszt szőtt a tanács köré, miszerint az tudatosan szabotálná Románia nagy beruházásait. Ezzel nyilvánvalóan a versenytárgyalások körüli törvénytelenségekről, az állami közpénzek és európai alapok lenyúlásáról kívánta elterelni a figyelmet.

A kormányfő a jelek szerint tettekhez is látott, erre utal az Európai Bizottság Romániához intézett figyelmeztetése, miszerint információinak megfelelően a kabinet – méghozzá az Európai Bizottság véleményezése nélkül – máris hozzáfogott a CNSC szervezési és működési szabályainak módosításához. Brüsszel nyomatékosan felkérte a román kormány, tartsa tiszteletben a tanács függetlenségét, és ne hozzon olyan rendelkezéseket, amelyek csorbítanák a versenytárgyalások nyomán emelt óvások jogszerű elbírálását, vagy lehetővé tennék a cégek által emelt kifogások indokolatlan visszautasítását, esetleg elfogadását

Kiskirályi hatalom – kevés óvás

A CNSC eddigi tapasztalatából kiderül, hogy a helyi kiskirályok által uralt megyékből érkezik be a legkevesebb óvás. Ez természetesen arra utal, hogy az eredményt már az állami versenytárgyalás meghirdetése előtt ismerték. Ilyen szempontból Liviu Dragnea megyéje, Teleorman vezet, ahonnan 2013-ban mindössze 22 óvás érkezett be. Így például tavaly a Dragnea által ellenőrzött Tel Drum Rt 75 millió eurós állami szerződést kötött, a pénz több mint fele pedig a megyei tanácstól érkezett a céghez, amely 2013-ban 27 szerződést kötött a megyei tanáccsal, legtöbbjét olyan versenytárgyalásokon, amelyekre más jelölt nem is jelentkezett.

A Marian Oprişan által uralt Vrancea megyében nagyjából ugyanez a helyzet. Oprişant ráadásul nemrégiben megválasztották a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének élére is, Liviu Dragnea helyébe, akiből miniszterelnök-helyettes, illetve a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium tárcavezetője lett. Oprişan vaskézzel vezeti a megyét, a versenytárgyalásokon csakis saját emberei nyerhetnek. Nem csoda, hogy ebből a megyéből is csupán 34 óvás érkezett be tavaly.

Brăila megye kiskirálya, Gheorghe Bunea Stancu nemégiben még szájbarúgással fenyegette meg a hóeltakarítás kapcsán számára kényelmetlen kérdéseket feltevő újságírót, aki az iránt érdeklődik, miért mindig ugyanaz a cég nyeri a versenytárgyalásokat, amely semmit sem tesz a hó eltakarításáért. Az utóbbi három tél során a Tancrad cég valóban, csaknem 8 millió lejt vett fel ilyen célra – a havat viszont a „nagy hóeltakarító”, a tavasz vitte el. Egyébként Brăila megyéből is csak 60 óvás érkezett be az országos tanácshoz. Bunea Stancu építkezési cége, a Concivia Rt ugyancsak rendszeresen megnyeri a versenytárgyalásokat.