Borboly Csaba: a fiatalok inaktivitásának ára van

Az oktatásban nagyobb szerepet kell kapnia a gyakorlati képzésnek, és a helyi, illetve regionális hatóságoknak támogatniuk kell a frissen végzett fiatalok elhelyezkedését a munkaerőpiacon – ez volt az egyik fő gondolata Borboly Csabának, Hargita Megye Tanácsa elnökének a Krakkóban június 13-án elmondott beszédében.

Az ifjúság helyzetéről tárgyaltak Krakkóban

A lengyelországi városban Az ifjúság Európája 2014–2020 címmel a Régiók Bizottságának (RB) Oktatás, ifjúság, kultúra és kutatás szakbizottsága, Malopolska Régióval közösen, nemzetközi konferenciát szervezett, és Borboly Csabát is felkérték, vegyen részt, fejtse ki álláspontját, mint a Régiók Bizottságának tagja, az oktatási és képzési rendszerek javításának lehetőségeiről a munkaerő-piaci igények és a fiatalok elvárásai tükrében. Az ülésszak felszólalói között volt Władysław Kosiniak-Kamysz, Lengyelország foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztere is.

A Hargita megyei elöljáró beszédében azt a kérdést vetette fel, hogy megfelelnek-e oktatási és képzési rendszereink a fiatalok szükségleteinek és elvárásainak. Vázolta a jelenlegi európai helyzetet, miszerint 2014 elején több mint 5,5 millió fiatal munkanélkülit regisztráltak az EU 28 tagországában. „Nyilvánvaló, hogy nagyobb erőfeszítésre van szükség az európai fiatalok életszínvonalának növelése és az ehhez kapcsolódó szakpolitikák fejlesztése terén. Az álláskeresők mintegy 30 százaléka alacsonyan képzett, többségük gazdaságilag kevésbé fejlett régiókból származik, és többnyire pályakezdő. Az ifjúság inaktivitásának ára van, nem is kevés; ugyanakkor a nem keresők miatt jelentős az adóbevétel-kiesés, növekednek a munkaerő-toborzással, képzésekkel kapcsolatos kiadások. Továbbá ennek árát megfizetik a fiatalok, akik az inaktivitás miatt nem találnak állást, ebből kifolyólag nem jutnak jövedelemhez, nem tudnak megtakarítani, mi több, a szüleik megtakarításának egy részét is felélik. Hosszú távon kevesebb lehetőségük nyílik az elhelyezkedésre, romlik az önbecsülésük, elmarad az otthonteremtés és a családalapítás. A középiskolások körében nő a bizonytalanság, a reménytelenség és a passzivitás a jövőjüket illetően” – sorolta Borboly Csaba.

A fiatalság is képviseltette magát

A megyeelnök még idén áprilisban felhívást intézett Hargita megyei ifjúsági szervezetekhez, hogy jelöljenek ki egy személyt, aki elképzeléseit, javaslatait figyelembe veszi és bemutatja előadásában. A pályázatot beküldők közül Bartalis Orsolya, a Madéfalvi Ifjúsági Kezdeményezés tagja vehetett részt a krakkói konferencián.

Az elöljáró ajánlásokat fogalmazott meg az EDUC szakbizottságnak és más érdekelt intézményeknek, figyelembe véve Bartalis Orsolya meglátásait is, aki bírálta az oktatásban alkalmazott vizsga- és felvételi rendszert, valamint kifogásolta az elméleti és gyakorlati képzés közti egyensúly hiányát. A Madéfalvi Ifjúsági Kezdeményezés képviselője az oktatási rendszer teljes átalakításában, a gyakorlati képzések arányának növelésében és az oktatók jobb motiválásában látja a megoldást.

Borboly Csaba beszédében azt is elmondta, hogy a piaci, gazdasági felmérések segítségével előrevetíthető, a jövőben milyen szakmákra lesz szükség, ennek fényében lehet összeállítani érthető és elérhető szakokat, amelyek releváns információkkal segítenek a pályaválasztásban. Borboly Csaba szerint a fiatalok segítésének egy másik lehetősége a tanintézetek fokozottabb bevonása a gazdasági életbe oly módon, hogy a gazdasági szereplőkkel együttműködve különböző, a szakterületeknek megfelelő munkát vállaljanak el, amelyeket a diákok végeznek. Ezáltal nemcsak az intézmény saját bevétele növekszik, hanem a munka elvégzésén dolgozó diákok is jövedelemre tesznek szert, ugyanakkor a szakterületüknek megfelelően „élesben” is kipróbálhatják magukat, és nemcsak tanulnak, hanem egyúttal pénzt is keresnek. A megyeelnök szerint a fiatalok foglalkoztatási kezdeményezésére szánt források jelentős részét a helyi és regionális önkormányzatoknak kellene leosztani, ezáltal a helyi igényeknek megfelelő, fiatalokra fókuszáló intézkedéseket finanszírozni tudnák. A maximális hatás eléréséhez a helyi és regionális önkormányzatok, munkaerő-elhelyező ügynökségek és az oktatási intézmények együttműködésére van szükség.

Az oktatást a piaci igények szerint kell alakítani

„Természetesen nagyon sok kivétel és jó gyakorlat van arra vonatkozóan, hogyan lehet a fiatalok érdekeit képviselni, ezek az intézmények és programok elismertek. Ennek ellenére az a tendencia látható, hogy a politikai szervezetek és intézmények támogatása elsősorban saját szavazóbázisuk felé irányul, a fiatal korosztály pedig nem tartozik köztudottan az aktív szavazók körébe. Ezért kell a fiataloknak most jobban kiállniuk a céljaikért, mint valaha, és nekünk támogatnunk kell őket” – jelentette ki Borboly Csaba.

Hargita Megye Tanácsa már régóta keresi a megoldást a fenti problémákra, például arra, hogy az oktatást a piaci igények szerint alakítsák, erősítsék a szakoktatást. Munkatársai vállalkozókkal konzultáltak arról, milyen szakemberekre lenne szükségük, és őket hogyan lehet megfelelően képezni. Felmerült ugyanakkor egy civilszervezet formájában létrejövő székelyföldi szakképzési klaszter létrehozásának ötlete is, amelynek segítségével felnőttképzést indítanának a régióban, illetve feltérképeznék, milyen beruházásokra lenne szükség Hargita megyében, ehhez tangazdaságokat és minta-feldolgozóállomásokat kellene létesíteni. A megyei tanács segíteni szeretne fiatal családoknak az otthonteremtésben, az egyik elképzelés szerint a vidéki önkormányzatok nem használt földterületeket adnák ki használatba fiatal családoknak. Emellett ösztöndíj- és gyakornokprogramokat hirdetnek, és az utóbbiakat szeretnék a helyi közigazgatási intézményekre is kiterjeszteni. Az otthon- és munkahelyteremtés támogatásának másik formája, hogy Hargita Megye Tanácsa szolgálati lakásokat épített fiatal szakorvosoknak, ezáltal a megyébe vonzva vagy itt maradásra ösztönözve őket.

Kimaradt?