Sok mindenről árulkodnak a netes kommentjeink
Az internet robbanásszerű terjedése kísérő jelenségeként a blogolás, kommentelés egyre inkább beépül a mindennapi médiahasználatba, a különféle bejegyzések hangvétele pedig sok esetben képet ad a lappangó társadalmi feszültségekről is - állítja a témát kutató Kelen András szociológus, közgazdász.
Az online oldalakon megjelenő hozzászólások a közösségi érintkezés újszerű színterét jelentik, amely a technika jóvoltából gyakran a hagyományos kocsmai beszélgetések pótlására szolgál - mondta az Általános Vállalkozói Főiskola tanszékvezetője az MTI-nek.
"E megnyilvánulások lehetnek termékenyítő jellegűek, a gondolatok cseréje által a résztvevők kreatív képességei erősödhetnek" – magyarázta. Amíg azonban a szakmai jellegű hozzászólások általában a különböző nézőpontok közreadása révén egy-egy feladat megoldására fókuszálva alternatív megoldásokat kínálhatnak fel, bővíthetik az ismereteket, addig a politikához köthető témák körüljárása nyomán az észérvek helyett jellemző módon inkább az érzelmek irányítják ezen interakciókat - tette hozzá.
Önálló életre kell a tartalom
Ilyenkor az adott témát felvető sajtóorgánum írásának mondanivalója az eredeti gondolattól eltávolodva rövid időn belül önjáróvá válhat. A reagálások "közösség által gondozott tartalomként", immár mint köztulajdon, önálló életre kelhetnek - magyarázta a szakember. A hozzászóló "civilek" akár újraírhatják az eredeti felvetést, eközben felerősödhet a "kocsma hangja".
A higgadt érvelés elvész, helyette - nem ritkán - a gyalázkodás, a verbális agresszió motiválja az interneten egymással értekező résztvevőket. Mivel pedig az arctalanság megóv a kijelentésekkel járó felelőségtől, az effajta indulatok mindinkább elszabadulhatnak, egyre vaskosabb sértegetésekben merülhetnek ki.
Sok esetben már szóba sem kerül az eredeti téma, a szellemi erőfeszítés a minél durvábbra hangszerelt személyeskedésbe megy át. E jelenség tömeges méreteket öltve jelzést ad nem csupán az adott kommentelők, de a társadalom nagy részének mentális állapotáról, a méltánytalanságok, a kibeszéletlen, szőnyeg alá söpört kérdések tömkelegéről, amelyek mind válaszra várnak - hívta fel a figyelmet a szociológus.
A társadalom éretlenségét mutatja
Az internetes kommenteléseknél gyakorta nyomon követhető verbális agresszió jelensége mögött Mészáros Judit pszichoterapeuta, egyetemi tanár véleménye szerint egyebek mellett a társadalom éretlensége mutatkozik meg. Az MTI-nek kifejtette: néhány vonatkozásban szabadságban, demokratikus viszonyokban élni nehezebb, mint önkényuralomban, amelyben az ember külső okokra hivatkozva mentesítheti magát az egyéni felelőség alól.
"Viharos történelméből adódóan a magyar társadalom a mai napig sem tanulta meg elviselni a szabadság valamennyi következményét" – véli a szakember. Szerinte a nehézségekben sokan a kiszolgáltatottságot élik meg és másokat hibáztatnak kedvezőtlen helyzetükért. A tehetetlenség érzése pedig az emberben elfojtott indulatokat kelthet; amelyek aztán például a névtelenség mögé bújva a netes bejegyzéseknél, hozzászólásoknál a kulturális mázat letörölve, minden gátlás nélkül törhetnek elő.
"Cselekedeteinkért a felelőség vállalása autonóm személyiséget feltételez", ami a demokratikus értékrend, létforma alapja - magyarázta a pszichológus.
"Nálunk viszont más országokkal összehasonlítva - különféle okok miatt - lassabban alakul ki a polgárosodott társadalom, és talaján a demokrácia, amelyben az egymás ellehetetlenítése helyett az együttműködésen, az egészséges versenyszellemen, a kompromisszumkeresésen van a hangsúly. Az autonóm, felnőtt személyiség elviseli a különbözőségeket, az éretlen gondolkodásból viszont hiányzik az ellentétes álláspontok, tények integrálásának képessége. Amikor a hétköznapok kihívásaiban az ilyen személyiség más véleményekkel szembesül, fenyegetettséget élhet át. Úgy érzi, hogy személyét éri támadás, ami pedig könnyen agressziót válthat ki” – fogalmazott a szakember.