Amerikai zászlót tűztek ki kedden Kovászna Megye Tanácsának homlokzatára annak tiszteletére, hogy a székelyföldi helyzetről tájékozódni kívánó amerikai politikai attasé kereste fel Tamás Sándor tanácselnököt és Antal Árpád polgármestert.

Kendra Pace, a bukaresti amerikai nagykövetség emberi jogokkal foglalkozó politikai attaséja azért jött Székelyföldre, hogy a székelység választott képviselőivel beszéljen arról, hogy milyen problémák léteznek a régióban – számolt be közleményében a háromszéki önkormányzat.

A megbeszélésen a két elöljáró ismertette Székelyföld problémáit és részletesen kitértek a székelyek által elszenvedett jogtiprásokra, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az ukrán válság az egész Közép-Kelet Európai térség biztonságát veszélyezteti, ezért nagyon fontos, hogy a nagyhatalmak kellő körültekintéssel kezeljék a régióban élő kisebbségek problémáit.

Az elöljárók ismertették a székely zászló betiltásának körülményeit, a kisebbségi jogok bővítésének az alkotmányos akadályát, az államot képviselő prefektusok túlkapásait, a Székelyföldet évtizedek óta sújtó gazdasági bojkottot,  az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának az elakadását, valamint ezen belül a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásával kapcsolatos jogi visszaéléseket. Beszéltek a székelység politikai céljairól is, nevezetesen annak a szükségességéről, hogy létrejöjjön Székelyföld autonómiája, valamint a magyar nyelvnek a regionális hivatalos nyelvé való elismeréséről a régióban.

Kifejtették azt, hogy a rendszerváltás óta eltelt húsz év, azonban a nyelvi jogok kodifikálásán túl nem történt jelentős előrelépés a magyar közösség helyzetének rendezése tekintetében. ”Nemhogy nem jött létre Székelyföld autonómiája, de még a szimbólumainkat se használhatjuk. Hiába vannak törvények, melyek leszögezik, hogy mihez van joga az erdélyi magyarságnak, ha nem lehet ezeket gyakorlatba ültetni.”- mondta Tamás Sándor.

Antal Árpád részleteiben ismertette a politikai nyomásgyakorlást, aminek az erdélyi magyarok folyamatosan ki vannak téve úgy a román politikum, mint a központi román média részéről és ismertette annak a kettős mércének a konkrétumait is, melyet a román hatalom előszeretettel használ az erdélyi magyarokkal szemben.

„A kettős mérce a magyarokkal szemben megszokott és normális. Úgy a szimbólumhasználat tekintetében, mint ingatlanok átadásának a kérdésében a helyi önkormányzatok számára. A fenyegetettség érzése egyre nő a magyarokban, olyan körülmények között, hogy a román állam egyetlen beruházása Sepsiszentgyörgyre egy hatalmas csendőrkaszárnya volt. Az is elfogadhatatlan számunkra, hogy Románia vezetői azonnal felhívást intéztek az új ukrán vezetéshez, hogy ne csorbítsák a kisebbségek jogait, így az ukrajnai románoktól se vegyék el a regionális hivatalos nyelvhasználati jogot. De ugyanezt kerek perec megtagadják tőlünk. Ez megdöbbentő kettős mérce és mi nem fogadhatjuk el.” fogalmazott Antal Árpád.

Tamás Sándor azt is kifejtette, hogy mélyen demokrácia-ellenesnek tartja, hogy „mindig minden “alkotmányellenes” amit szeretnénk”, véleménye szerint ez szabadságellenes felfogás és ellentmond az európai értékeknek.

„A székely zászló betiltása  egyszerűen abszurd. A XX században egy közösséget és annak vezetőit üldözik egy zászló miatt, úgy hogy közben az igazságszolgáltatás súlyos öklét használják fel ellenünk. És mindez a XX században, az Európai Unióban történik. Ha mindez nem velünk történne, el sem hinnénk, annyira abszurd a helyzet.” – foglalta össze a tanácselnök.

A két székelyföldi politikus arról is beszélt, hogy elmúlt két évtizedben a székelyföldi magyarok voltak a legkitartóbb hívei az Európai Uniónak, mert azt hitték, hogy a demokrácia elhozza a nemzeti kisebbségek számára is a megfelelő megoldásokat. De szerintük az erdélyi magyarok most azt érzik, hogy az Európai Unió figyelmen kívül hagyja a kisebbségek problémáit, amikor kiszolgáltatja őket a nemzetállamok kénye-kedvének.

Elmondták azt is, hogy nagyon nehéz olyan körülmények között tárgyalni a román partnerekkel Székelyföld autonómiájáról és a magyar hivatalos nyelvről, amikor a román politikum és a román közvélemény egyetlen módon tudja megközelíteni ezt a kérdést, éspedig úgy, hogy részükről a kisebbségségi kérdés nemcsak, hogy megoldottnak tekinthető, de véleményük szerint modellértékű módon zárták le ezt a fejezetet.

„Mi azt gondoljuk, hogy az Egyesült Államokra és az Európai Unióra hárul a felelősség, hogy a román állam képviselőivel megértessék, hogy Romániában a kisebbségi kérdést, nevezetesen Székelyföld ügyét csak akkor lehet megnyugtatóan megoldottnak tekinteni, ha ahhoz a megoldáshoz a székelység is hozzájárul.”-hangzott el a megbeszélésen.

Antal Árpád polgármester elmondta, hogy véleménye szerint „egyetlen szóban lehet összefoglalni mindazon problémáknak a megoldását, melyet az amerikaiakkal ismerettettünk, és ez a szó az autonómia”.