Két keréken karikáztunk körbe Kolozsváron
Mondják, hogy a kolozsvári forgalom nem a legkedvezőbb egy autós számára, de vajon a drótszamár kedvelői hogyan élnek a kincses városban? Ingyenes bringakölcsönzőt teszteltünk, és az áprilisi Critical Mass-en jártunk, a kerékpárosok havonta megrendezett találkozóján, hogy kiderítsük.
A Raiffeisen Bank tart fenn egy szolgáltatást, amelynek köszönhetően biciklit kölcsönözhetünk, mindössze egy személyi igazolvány felmutatásával. Hogy az igazolványt miért kell a szerződés kitöltése után a helyszínen hagyni, kérdéses, főként mert mintha ellentmondana a törvényeknek, de ha túltesszük magunkat ezen, igazán értékelendő projektről beszélhetünk.
A bank jellegzetes sárga színűre mázolt kerékpárjai remek állapotban vannak, folyamatosan ellenőrzik, hogy mindenük ép-e, és természetesen, amennyiben hiányosan vinnénk vissza, fizetnünk kell – ha pedig a biciklit lopják el alólunk, 630 lejbe kerül.
Egy laza kora-délutáni forgalom még nem árt meg a kolozsvári bicikliseknek, a teszt-úton hol a járdát, hol az utat használva könnyedén eljutottunk a város egyetemi „negyedétől”, a Haşdeutól a központi parkig, onnan pedig a Szamos innenső felén található rövid bicikliútig. Az emberek persze nem igazán veszik figyelembe a felfestett jelzéseket, de a csengetésre készségesen félreálltak, a Dónátnegyed útjain száguldva pedig figyelmes sofőrökhöz volt szerencsénk. A sárga bringák jól bírják a rázkódást, és ha extrém sportra nem is ajánlottak, egy délutáni városi sétára tökéletesek.
A péntek délutáni Critical Mass nagy hibája egyes résztvevők szerint, hogy nincs eléggé megszervezve, de az egy hónappal korábbihoz képest megcsappant számú tömeg valószínűleg a rossz időnek is betudható. A biciklis társadalmat láthatóvá tevő mozgalom hosszú távon remélhetően erősödni fog a városban.
A megjelentek sokszínűsége legalábbis jól mutatja, hogy nem csak az általában környezettudatos emberek jelennek meg egy hasonló megmozduláson, hanem jóformán bárki, aki két keréken szeret közlekedni, és nem örvend a sofőrök részéről időnként tapasztalt arroganciának, vagy annak, hogy a járókelőket nem igazán érdekli a kerékpárút léte.