A következő években uniós szinten napirendre kerül az őshonos nemzeti kisebbségek kérdésköre – fogalmazott Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, aki szombaton Temesváron tartott sajtótájékoztatót.

"A romániai magyar közösség és az RMDSZ üdvözli a Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott jelentést a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól, amely a kisebbségvédelem és a kisebbségi identitás megőrzésének, továbbadásának szükségességét hozza ismét előtérbe” – kezdte beszédét Winkler, aki szerint nagyon fontos ez a jelentés, hiszen azonos elvekre épül, mint a Kisebbségi jogok védelméről szóló keretegyezmény és az Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája.

Ez a két alapdokumentum még elfogadásra vár az Európa Tanács egyes tagországaiban. Az új  ET jelentés fontos pillanatban igazolja vissza az RMDSZ erőfeszítéseit, egyrészt az európai parlamenti választások előtt, de ugyanakkor egy olyan időszakban is, amikor az EU-ban ismét napirendre kerül a nemzeti kisebbségi közösségek anyanyelvhasználathoz, az identitáshoz, a kultúrához, hagyományhoz, azok átörökítéséhez való jog kérdésköre – mutatott rá a képviselő.

A dokumentum megtöri az EU érdektelenségét

Louis Michelnek, az Európai Parlamentben elfogadott jelentése az alapvető jogok helyzetéről a politikai kritériumok, a  jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása mellett az őshonos nemzeti kisebbségekről is szól, amelyek államalkotó közösségek. A dokumentum jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megtörje az EU érdektelenségét a kisebbségi kérdésben, amely a kettős mércéből és az opportunizmusból fakad.

Winkler szerint sajnálatos, hogy a kisebbségi kérdés újból konfliktushelyzetben kerül előtérbe, utalt az ukrajnai helyzetre. Az EP-képviselő rámutatott, hogy az EU-ban a kettős mércét a régi és új tagállamok között a Koppenhágai kritériumok generálják (ezt 1993-ban fogadta el az Európai Unió Tanácsa szerk. megj.), amelyeket a csatlakozó tagállamoknak kellett teljesíteniük.

A koppenhágai dilemma

"Idézzük fel, Romániának a csatlakozást megelőzően egy sor feltételnek kellett megfelelnie, közöttük politikai kritériumoknak is, amelyeknek része a kisebbségvédelem is. A koppenhágai dilemma éppen abból áll, hogy a csatlakozást követően a tagállamoknak már nem kell eleget tenni ezeknek a feltételeknek, a régi tagállamokra meg nem is vonatkoztak a koppenhágai elvárások" – magyarázta, hozzátéve, hogy Franciaország vagy Görögország például nem is ismeri el a nemzeti kisebbség fogalmát. Winkler Gyula emlékeztetett, hogy az EU-ban a kisebbségi és anyanyelv-használati kérdés  a tagállamok hatáskörébe tartozik. Amennyiben az Európai Unió folytatja terjeszkedését Szerbia, Macedónia és Montenegró irányába, illetve Albánia és Koszovó felé, akkor a kisebbségi kérdést nem lehet továbbra is a szőnyeg alá seperni, véli az EP-képviselő.

A Balkán és Kelet-Európa stabilitása és biztonsága attól is függ, hogyan oldódik meg a nemzeti kisebbségi közösségek kérdése.  „Le kell ülni az asztalhoz és bölcsen, nyugodtan átbeszélni ezt a problémát, felelősséget kell vállalni, őszinte és konstruktív párbeszédet folytatni. Egyre közelebb van az a pillanat, amikor az EU közönye éppúgy lebontódik, mint a berlini fal" – fogalmazott Winkler Gyula.