Valószínűleg mivel a napszámosok (zilier) által végzett szakképzetlen munka (munca necalificată) terén nagymértékben tapasztalható a törvényes előírásokat mellőző „fekete munka”, a kormányzat szükségesnek tartotta a 2011 óta érvényben levő szabályozás megváltoztatását, olyan rendelkezéseket léptetve életbe, melyek ennek a tevékenységnek a „kifehérítéséhez” vezetnek.

Ilyen körülmények között született meg a március 19-ki, 192. számú Hivatalos Közlönyben megjelent 18/2014 sz. törvény, mely az eddig érvényben levő 52/2011 sz., napszámosok által alkalmi munkák elvégzését szabályozó törvényt módosítja és egészíti ki. A következőkben ezt a jogszabályt ismertetem, visszatérve az eredeti és érvényben maradt rendelkezésekre is.

Pontosították kit tart a törvény napszámosnak. Azon kívül, hogy ezek lehetnek román vagy idegen állampolgárok, akik alkalmilag szakképzetlen munkát végeznek, hozzátették, ez a munka legyen megfizetve és egy meghatározott kedvezményezettnek (beneficiar) végezzék el.

A jövőben a napszámos által végzett munka kedvezményezettje nem lehet természetes személy, csak jogi személy, gazdasági tevékenységre felhatalmazott természetes személy (persoana fizică autorizată –PAF), egyéni vagy családi vállalkozás.

A törvény kiegészítették a következő két fogalom meghatározásával is:

            - alkalmi munka – munca ocazională = azok a tevélkenységek melyeket esetlegesen (întâmplător), helyenként (sporadic), véletlenül (accidental), nem állandó jelleggel végeznek el;

            -  külföldi állampolgárok = ezek lehetnek más ország állampolgárai, hazátlanok (apatrizi), akiknek állandó vagy ideiglenes lakhelye törvényesen Romániában van.

A módosított törvény szerint nem lehet napszámos munka kedvezményezettje közintézmény kivéve a helyi tanácsok alá rendelt közszolgálati egységeket, mint amilyenek az üvegházak, parkok/zöld övezetek, állatkertek.

Megmaradt az a munkatörvénykönyv előírásaitól eltérő rendelkezés miszerint a napszámos munka igénybe vételéhez nem szükséges írásban munkaszerződést kötni. Elegendő a két érdekelt fél szóbelileg kifejezett akarata. Ezt a lehetőséget a módosítás azzal egészíti ki, hogy a napszámos nem lehet fiatalabb 16 évnél. Rendkívüli esetekben lehet 15 és 16 év közötti fiatal is ha meg van erre a szülő vagy a törvényes képviselő beleegyezése. Kiskorúaknak (15 és 18 év között) csak olyan alkalmi munkát adhatnak, mely megfelel fizikai és szellemi képességüknek, nem gátolja fizikai, szellemi, erkölcsi, társadalmi fejlődésüket, nem csorbítja az oktatásukra szolgáló jogukat, nem ártalmasak egészségükre.

A napszámos munka legalább egy munkanapon, 8 órát kell tartania. Egy napi munkaidő nem lehet hosszabb mint 12 óra. Kiskorú napszámos nem dolgozhat többet mint 6 órát naponta és hetenként 30 órát. Nem dolgozhat éjjel. Még abban az esetben is, ha az érdekelt felek megegyeznek miszerint a napi munkaidő kisebb, mint 8 óra, a napszámos jogosult a 8 órai munkaidőnek megfelelő bérre.

Egy kedvezményezettnek végzett napszámos munka, egy naptári év alatt nem lehet hosszabb mint 90 nap. A kedvezményezett nem használhat napszámosokat egy harmadik fél számára elvégzendő munka számára.

A kedvezményezettnek a következő jogai vannak:

            - meghatározza azokat a tevékenységeket, melyeket a napszámosnak el kell végezni, a munka helyét és időtartamát;

            - ellenőrizze az elvégzett munkát, megfelel-e a megszabott feltételeknek.

A kedvezményezett kötelességei:

            a) létrehozni a napszámosok munkája nyilvántartására szolgáló Regisztert. Ezt a kedvezményezett székhelyén, vagy a munkahelyen kell tartani;

            b) a munka megkezdése előtt beírja a Regiszterbe a törvény 2. számú mellékletébe előírt adatokat;

            c) bemutassa a Regisztert a törvényesen felhatalmazott ellenőröknek;

            d) felvilágosítsa a napszámost munkájának természetéről, valamint jogairól és kötelességeiről;

            e) minden munkanap eltelte után kifizesse a napszámosnak járó bért, a torvény által megengedett bármilyen formában. Ha a két fél részéről van írásbeli megegyezés, a munkabért ki lehet fizetni legkésőbb a hétvégén, vagy a munka befejezésekor;

            f) biztosítsa, saját költségére, a törvény által előírt munkaruhákat és munkavédelmi felszereléseket.

A törvénymódosítás kiegészíti a kedvezményezett kötelezettségeinek felsorolását a munka biztonsága és a napszámos egészségét védő intézkedések előírásával.

A kedvezményezett köteles a napszámosoknak kifizetett bér után 16%-os jövedelmi adót fizetni az állami költségvetés javára. Ugyancsak köteles beírni a napszámosokat nyilvántartó Regiszterbe, naponta, a napszámosok listáját. A Regiszter kivonatos tartalmát minden hónap 5-ig el kell juttatnia a területileg illetékes munkavédelmi hivatalba.

A törvény alapján elvégzett napszámos, alkalmi munka, nem ad jogosultságot az állami társadalombiztosítási rendszerbe való részvételre. Ezért sem a kedvezményezett sem a napszámos nem kell hozzájárulást fizetnie a társadalombiztosítási alapokba. Önkéntes jelleggel, egy napszámos bebiztosíthatja magát az állami köznyugdíj, munkanélküli segély, balesetbiztosítási rendszerekbe.

Az elvégzett napszámos munkáért a két fél által közösen megállapított munkabér jár. Ennek nagyságát a törvénymódosítás, az eddigi legkisebb és legnagyobb órabér megnevesítse helyett a következőképen állapítja meg: nem lehet kisebb mint az országosan megállapított legkisebb bruttó munkabérnek megfelelő órabér. Az órabér legmagasabb szintjét a törvény ezután nem határozza meg.

A jövőben napszámos, alkalmi munkát a következő ágazatokban lehet végezni:

            a) agrárgazdaság, vadászat és az ezekhez tartozó kisegítő szolgáltatások, kivéve a félig szabad (semi liber), hagyományos vagy vándorló (transhumanţă) állattenyésztést;

            b) erdőgazdaság, kivéve a fafeldolgozást;

            c) halászat és a vízgazdaság;

            d) veszélytelen hulladékok begyűjtése, feldolgozása, megsemmisítése;

            e) anyagok újrafelhasználása;

            f) bruttó agrártermékek és élőállatok kiskereskedelmi forgalmazása;

            g) kiállítások, vásárok és kongresszusok szervezése;

            h) hirdetés-reklám tevékenység;

            i) művészeti tevékenység, előadás szervezés, ezek lebonyolítását elősegítő szolgáltatások;

            j) társadalmi és humán tudományok kutatási-fejlesztési tevékenysége;

            k) üvegházakban, parkokban, zöld övezetekben, állatkertekben végzett tevékenység.

A jövőben nem lehet napszámosokat alkalmazni az anyagmozgatási (manipulări de mărfuri), fenntartási (intreţinere) és takarítási (curăţenie) tevékenységekre.

A napszámos munka szabályozását módosító törvény 2014. június 17-én lép életbe. Addig az illetékes szakminisztériumoknak el kell készíteniük a törvény alkalmazásának módszertani szabályait. Ha ezek újdonságokat fognak tartalmazni azokat is tudomására hozzuk a maszol olvasóinak.