Megoszlanak a vélemények arról, hogy mikor kell elkezdeni a próbaérettségiztetést. Míg a XI. osztályosok és tanáraik is úgy vélik, nincs értelme még próbavizsgázniuk, a XII.-esek annál nagyobb örömmel állnak a megmérettetés elé, hiszen, mint mondják, egy hasznos mérce, ami ráadásul időben figyelmezteti őket a még pótolható hiányosságokra. 

Hamar Andrea és Ravasz Timea, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tizenkettedikes diákjai a maszol.ro-nak úgy fogalmaztak, meglepetést jelentett számukra a román vizsga, ugyanis a tavaly is ezt kapták az akkori tizenkettedikesek. „Mindenre gondoltunk, csak épp erre nem” – mondták. A próbaérettségiről kifele tartó tanulóktól megtudtuk, a mostani próbaérettségi mérce, felmérik általa a tudásukat. „Ha valamit nem tudunk, van még időnk bepótolni” – mondták, majd azt is hozzátették, hogy nem volt nehéz számukra a tételek kidolgozása.

A Bolyai Farkas Elméleti Líceum 8 osztályából valamennyi diák résztvett a vizsgán, a Református Kollégiumból négyen hiányoztak betegség miatt, az esti tagozat diákjai közül közel a fele nem vett részt, munkahelyi elfoglaltság miatt – tudtuk meg Benedek Zsolttól, a Református Kollégium igazgatójától.

A végzősöknek jót tesz a próbavizsga

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium végzősei számára sem tűnt nehéznek a tétel, ugyanakkor nagyon hasznosnak ítélik meg a próbaérettségit.

„Sokkal nehezebbre számítottam, lehet azért, mert a román tanárnőnk nagyon jó és teljes mértékben felkészített a viszgára, a többi pedig már rajtunk áll. Nekünk nagy szerencsánk van a tanárnővel, mert teljes mértékben a szájunkba van rágva a lecke és számon is van kérve”– mutatott rá Oláh Réka végzős diáklány. Osztálytársa, Puskás Szilárd is hasznosnak tartja a próbaérettségit, mert általa sikerül egy reális képet kialakítani arról, mi vár majd rájuk az év végén. „Nekem nagyon jót tesz, hogy ki tudom próbálni magamat stresszhelyzetben. Most erősen gyomoridegem volt, mikor megláttam a tételeket, először azt hittem, semmit nem fogok tudni, de aztán megkönnyebbültem, hogy mégis menni fog”, részletezte a XII.-es diák.

Komolyan vették a bekamerázott helyzetet is a próbavizsgán, a tanárok is nagyon komolyan odaálltak, meg sem lehetett moccanni, szóval pontosan olyan volt, mintha élesbe ment volna Czirják Timea szerint. Elekes Gyopár XII. osztályos diáklány szerint sem volt túl nehéz és mivel sokat is gyakorolták a mostanihoz feladott hasonló tételeket, ezért nem lehetett probléma a megoldása. „Számomra azért volt fontos ez a próbaérettségi, mert megtanulom beosztani az időmet. Én ugyanis abba a hibába estem, hogy túl hamar befejeztem a tételeket, holott még dolgozhattam volna rajtuk. De most már ezt is tudom” – fogalmazott a végzős diák.

Nincs értelme XI.-ben kezdeni

Úgy tűnik, csak a tanárok és a végzősök vették komolyan a próbaérettségit, a XI.-es diákoknak szó szerint játék volt. Nevetve mesélték el, hogy a kötelező másfél órás vizsgaidő lejártával csapatosan álltak fel az asztalok mellől és adták le a lapokat. Számukra a tételek is nehéznek tűntek, ugyanakkor az is elég komoly gondot okozott, hogy értelmezzék a feladatot. „Magyarul tudtam volna többet is írni, persze miután már értelmeztem a témát”, mondta lapunknak Elekes Köllő Szilamér. Király Balázs úgy véli, sok diák számára nehézséget okozott már az is, hogy meg tudja fogalmazni a gondolatait. „Nem vettük komolyan, mivel ez az egész nem reális, amúgy sincs benne a XII.-es anyag, szóval egyáltalán nem volt olyan, mintha élesbe menne az egész s  még a naplóba sem írják be a jegyet” - mondta Orbán Norbert, aki szerint csak időtöltés a próbaérettségi diákok és tanárok számára egyaránt.

Zoltáni Hajnalka, a Salamon Ernő Gimnázium román szakos tanárnője, aki XI. osztályosokat is tanít, úgy véli, nincs nagy értelme korábban kezdeni a próbaérttségit. „Szerintem a feladatok nem voltak nehezek, amit feladtak a vizsgán, azt mind gyakoroltuk, és a minisztérium is tartotta magát az előre leküldött programhoz, ugyanakkor már a próbavizsgán is külön tételeket kaptak a reál és a humán szakos diákok” – számolt be a tanárnő a hétfői vizsga után.

Viszont azt tapasztalta, hogy semmi értelme sincs XI.-ben elkezdeni a próbaérettségizést, mivel a tanulók nem veszik komolyan, és nincs is ami motiválja őket, mert a jegyet sem írják be a naplóba. 

A MAKOSZ szerint mindenkinek hasznos ez a vizsga

Kádár Petra, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke a maszol.ro-nak elmondta, álláspontjuk szerint szükség van a pótérettségik megszervezésére, hiszen jó az, ha a diákok már tizenegyedik osztályban is tudják, miben jók vagy gyengébbek, hol kell erősíteniük. A pozitív hozadék mellett, fejtette ki, hátrányt jelent, hogy a próbaérettségi időt vesz el a leckék felvételétől.

A MAKOSZ februárban szervezett találkozót a diákokkal, ahol többek között erről a témáról is beszélgettek. Mint kiderült, a tizenegyedikesek kevésbé örvendenek a próbaérettséginek, a végzősök azonban kifejezetten örvendenek, hogy reális képet kaphatnak a teljesítményükről. Mint kiderült, sokan tartanak is az eredményektől, de sokan vélik úgy, hogy erre mindenképp szükség van.

Ami a változásokat illeti, Kádár Petra elmondta, tavaly januárban szervezték meg a próbaérettségit, ez az időpont azonban nem volt előnyös, idén azonban, mivel már több anyagot felvettek mostanáig, hatékonyabb lehet a felmérés. Arról is beszélt, ismeretei szerint idén már nem csak kamerákkal vigyáznak az érettségi vizsgák „tisztaságára”, hanem hangfelvételeket is készítenek az osztálytermekben.

Kedden magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak, és bár sokkal nagyobb a tananyag, nem tartanak nehézségektől.