Ezért buktak meg a "kisebbségbarát" alkotmánymódosítások

Az alkotmánybírák azért vetettek el a normakontroll során több RMDSZ-es módosító javaslatot, mert ellentmondanak az alaptörvény első cikkelyével, amely szerint Románia egységes nemzetállam – tudtuk meg hétfőn Puskás Bálinttól, a taláros testület tagjától, aki több paragrafus esetében különvéleményt fogalmazott meg.

Mire hivatkozva nyilvánították alkotmányellenesnek a bírák a kisebbségek számára kedvező módosító javaslatokat?

A bírótársaim valamennyi alkotmányellenesnek nyilvánított cikkely esetében az alaptörvény első cikkelyére hivatkoztak, amely szerint Románia egységes nemzetállam. Ezzel a paragrafussal ütközik szerintük a szimbólumhasználatra, a közigazgatási alegységek létrehozására vonatkozó előírás, illetve az is, amely lehetővé teszi, illetve az is, hogy a kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre.

Fogalmazott-e meg ellenvéleményt?

Természetesen. Különvéleményeimet azonban nem részletezhetem, amíg meg nem jelenik az alkotmánybíróság indoklása a Hivatalos Közlönyben. A bírótársaim érveit sem tudom most részletezni. Volt egyébként több, nem a kisebbségekre vonatkozó paragrafus is, amelyek kapcsán különvéleményt fogalmaztam meg.

Próbálta-e győzködni a bírákat az igazáról?

Öt órán keresztül soroltam az érveimet a mellett, hogy a kisebbségi jogokról szóló előírások nem csorbítják a román államnak sem a nemzeti, sem az egységes jellegét. Megemlítettem a balázsfalvi nyilatkozatot, idéztem a moldovai alkotmánybírák érveit is, amelyre hivatkozva a Pruton túli ország hivatalos nyelvéről döntöttek. Felvezettem az egész történelmet, de hát azt hiszem, hogy csak magamnak.

Sikerült-e bár egy-két bírát meggyőzni? Milyen szavazatarányban döntöttek a szóban forgó cikkelyekről?

Erről nem beszélhetek, csak annyit mondhatok, hogy többségi szavazattal döntöttünk. Ezek az arányok az indoklásban majd benne lesznek.

A parlamenti különbizottság megszavazta és beépítette az alkotmánymódosító tervezetbe, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket, hogy a kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel, és hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerheti a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését a megalakítandó közigazgatási régiókon belül. Ezt a három módosítást alkotmányellenesnek minősítette a taláros testület. 

Mikorra várható az indoklás?

Nekem azt mondták, hogy a hónap végére, március elejére fogalmazzam meg a különvéleményeimet. Szerintem március első hetében várható az indoklás megjelenése.

Lehet-e ezeket az RMDSZ-javaslatokat esetleg átfogalmazni úgy, hogy átmenjenek az alkotmánybíróság újabb szűrőjén?

Ha az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvény szerint alkotmányellenesnek nyilvánít egy módosító javaslatot, akkor ezt az indítványt már nem lehet a parlament elé terjeszteni. Ez akkor lehetséges csak, ha alkotmányozó nemzetgyűlés alakul, amely új alaptörvényt fogad el.

Kapcsolódók

Kimaradt?