Az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító tervezet 26 pontját, közöttük azokat a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt - derült ki a taláros testület vasárnapi közleményéből.

A pénteken kezdődött normakontroll során az alkotmánybíróság megállapította, hogy a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatok túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt.

Az RMDSZ javaslatai közül már a parlamenti különbizottság sem fogadta el azt, hogy a kisebbségi nyelveket regionális nyelvként ismerjék el Romániában. Azt azonban a szövegező testület megszavazta és beépítette az alkotmánymódosító tervezetbe, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket, hogy a kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel, és hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerheti a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését a megalakítandó közigazgatási régiókon belül. Ezt a három módosítást alkotmányellenesnek minősítette a taláros testület.

A magyarságot érintő változtatások közül csak az ellen nem emelt kifogást az alkotmánybíróság, amely szerint Románia elismeri a királyi család, a nemzeti kisebbségek, a román ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában.

Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek tartja a miniszterelnök kinevezéséről szóló 103-as cikkelyt is. Kifogásolják azt az előírást is, amely szerint a parlamenti szakbizottságok elé idézett jogi és természetes személyeknek kötelező megjelenniük a honatyák előtt. Alkotmányellenes az a cikkely is, amely szerint automatikusan megszűnik annak a képviselőnek vagy szenátornak a mandátuma, aki kilép abból a pártból, amelynek színeiben mandátumhoz jutott.

Az alkotmánymódosítás menetrendje szerint a tervezetet elküldték véleményezésre a Velencei Bizottsághoz is, vitáját február 21. után kezdik el a szenátusban. A parlamentnek ki kell igazítania a taláros testület által kifogásolt pontokat, mert a tervezet a parlamenti szavazás után ismét az alkotmánybíróság elé kerül, amely ugyanúgy érvénytelenítheti azt, mint bármely alkotmányellenes törvénytervezetet.

Az alkotmánybíróság - a 26 alaptörvénybe ütköző ponton kívül - több tucatnyi javaslatot is megfogalmazott, amelyeket a parlamentnek nem kötelező figyelembe vennie, de elfogadásuk - a taláros testület szerint - összehangoltabbá és egyértelműbbé tenné az alkotmány szövegét.A hatályos alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el.