Okolható fokok: kikészíti a szervezetet a hőingadozás

A szokatlanul enyhe időjárás és a hőmérséklet-ingadozás megterheli a szervezetet az idei télen. Ez a járóbeteg-rendelők, a háziorvosok, sügősségek, járványkórházak statisztikáiban is megmutatkozik. Szakembereket kérdeztünk a korán jött tavasz emberi szervezetre gyakorolt hatásairól.

Még az ország északi sarkának is nevezett Csík és Gyergyó vidékén is alig volt néhány igazán hideg éjszaka az idei télen. A térség lakói megszokták már a mínusz fokokat, a hőmérséklet-ingadozásokkal azonban nehezebben birkózik meg a szervezetük.

Az orvosok szerint -22-25 fok és +6-7 fok között váltakozó hőmérséklet az egészséges személyeknek csupán az általános közérzetét rontja, illetve a koncentráció- és munkaképességét csökkenti, ám az akut szív- és érrendszeri vagy légúti megbetegedésekben szenvedőknél, így a magas vérnyomással, asztmával küszködők esetében a tünetek súlyosbodását okozhatja.

Több a beteg, de nem kritikus a növekedés

Gyerekek esetében különösen, de felnőttek körében is számbeli ugrás tapasztalható a családorvosi, és járóbeteg rendelőkben. A betegek elsősorban légúti panaszokkal keresik fel az orvost. A sürgősségi ügyeleten szintén légúti panaszokkal jelentkezők száma is enyhén megnőtt a decemberi-januári hónapokban - közölték lapunkkal az egészségügyi intézmények ügyeletesei.

„Egyértelmű, hogy a hőmérséklet-ingadozás megviseli a szervezetet: az idei télen voltak -22-25 fokos hidegek, most pedig gyönyörű tavaszias napok vannak, ez pedig kifejezetten sérülékennyé teszi a szervezet alkalmazkodó készségét”- mutatott rá Orosz Mária gyermekgyógyász, hozzátéve, hogy ez december elejétől így tart, különösen az újszülöttek és az egy év alatti gyerekek körében.

Aszalos Albert, a gyergyószentmiklósi városi kórház főorvosa szerint is az időszakhoz képest megnőtt a légzőszervi megbetegedések száma, ám ez nem annyira a tele kórtermeken, inkább a sürgősségin jelentkező betegek számán mérhető le. „Járványról nem lehet beszélni. Az enyhe időjárásban a légúti virózisok gyakoribbak, mivel a vírusok keringése felgyorsul. Nagyon sok beteg már a családorvos szűrőjén fennakad, vannak, akik a sürgősségire kerülnek, és onnan csak egy részük kerül be a fertőző kórházba, tehát a számarányok tekintetében ezt is figyelembe kell venni” – nyilatkozta a maszol.ro kérdésére a főorvos.

Szeszélyes időben a lélek is szeszélyes. Kacsó Erika pszichológus szerint a szokatlan tél, és az ingadozó időjárásváltozás a gyerekeket is megviseli. „Főleg az úgynevezett problémás, viselkedés-zavaros gyerekekre van hatással” – mondta a maszol.ro-nak a szakember, aki szakmai tapasztalatából tudja, hogy ilyenkor érzékenyebbek a kicsik: nem ritka, hogy nehezebben tudnak alkalmazkodni, figyelni. Ezért a szülőnek, a pedagógusnak is figyelemmel kell lennie erre, sokkal türelmesebben viszonyulnia a gyerekhez.„Gondoljunk csak arra, hogy mit jelent a stabilitás, illetve az, ha megszűnik, ha kiszámíthatatlanná válik körülöttünk a környezet, akár az időjárás is” – hívta fel a figyelmet a pszichológus. A telet, a hideget, a kevés napsütést sok felnőtt is nehezen viseli, ilyenkor a depresszióra való hajlam erősödik – tette hozzá.

Ne az antibiotikum legyen az első

Bár egy édesanyának a legrosszabb azt látni, hogy szenved a gyereke, köhög, nehezen lélegzik, nem tudja kipihenni magát a láztól, a szakemberek mégis türelmet javasolnak.

„A kezeléseket tekintve nem feltétlenül kell azonnal antibiotikumos kezelésben részesíteni a gyereket. Egy-két nap kezelést nyugodtan elvállalhat a szülő, de nagyon oda kell figyelni arra is, hogy ha három nap alatt nem jön rendbe a gyerek, akkor mindenképpen orvosi kezelésben kell részesíteni” – hívja fel a figyelmet Orosz Mária.

A fertőző osztály főorvosa az általános védekezési szabályokat javasolja: elsősorban a megelőzést, hiszen óvakodni kell a meghűlésektől, ugyanakkor fontos a vitamindús táplálkozás, de a több mozgás is hatékony lehet a betegség megelőzésében.

Hatékony a népi gyógyászat

Madarász Enikő háziorvos szerint a népi gyógyászat is hatékony lehet: érdemes a kúrát káposztalével, fokhagymával, virágporral, mézes-citromos teával kezdeni, hisz a természet adta „gyógyszerekkel” már ki lehet húzni egy megfázást. „Én azt tapasztaltam, hogy azok a betegek cselekednek jól, akik minden kis tünettel nem szaladnak azonnal orvoshoz, hiszen a rendelőben már jó izmos vírusokat lehet beszerezni. Talán ezért is jönnek most már kevesebben egy-egy ilyen megfázással, mivel a páciensek rájöttek, hogy nem írok nekik antibiotikumot, ha virózisról van szó” – magyarázta a háziorvos.

Az orvosok arra is figyelmeztetnek, nem mindegyik megfázás vagy köhögés jelenti azt, hogy elkaptuk az influenzát: a valódi náthalázas megbetegedés általában magas lázzal jár, és amint az idősek is mondogatják, ezt a fajta virózist „ki kell pihenni”. Az influenzás megbetegedések ellen az antibiotikumok teljesen hatástalanok, esetleg fájdalomcsillapítóval, lázcsillapítóval küzdhetünk a tünetek ellen. Általános tapasztalat, hogy az egészséges szervezetre sokkal mértékletesebben hat a hőmérséklet-ingadozás, de egy erős immunrendszer hatékonyan tud védekezni az enyhe időjárásban elszaporodott vírusokkal szemben is.

Az állatok és a növények kevésbé érzékenyek

A hőmérséklet-ingadozás az állatokra is hat, de általában az intenzíven tartott (mesterséges megvilágítású, klimatizált épületben, almozás nélkül tartott) állatok esetében nagyobb az érzékenység, válaszolt a maszol.ro kérdésére Székely Lehel állatorvos. Felmelegedéskor, meleg frontok idején gyakrabban fordul elő a sertésorbánc, ám ez az egyetlen olyan betegség, melyre nagyobb figyelmet kell ilyenkor szentelni, véli az állatorvos.

A növények is sokkal jobban alkalmazkodnak a hőmérséklet-ingadozásra, mint az emberek: a korai tavasz esetleg csak a fiatal örökzöldek számára okozhat nehézséget, mivel a napsütés hatására elkezdenek párologtatni, de a fagyott talajból még nem tudják felszívni a vizet, így hamar kiszáradhatnak, mutatott rá Kedves Tamás Antal kertépítő, biológia tanár.

Az idei tél, még ha rövid ideig is tartott a havazás és a hótakaró, nem nevezhető károsnak Sármási-Bocskai János kertészmérnök szerint, hiszen hosszan tartó hidegek, mínusz tíz-húsz fokok nem voltak. A kertész elmondta, az enyhe időjárás miatt egyes gyümölcsfák rügyet eresztettek, ami aztán a hirtelen érkező hidegben akár le is fagyhatott.

„De a fák újból hajtanak, nagy kár csak akkor történhet, ha a második rügyezést egy újabb fagyhullám követi” – mutatott rá a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy a vastag hótakaró jó a vetésnek, de mivel a tél során nem voltak hosszan tartó, száraz hidegek, a vetés sem károsult, a fagy legfeljebb öt centiméter mélyre hatolt le, napközben pedig enyhült a hőmérséklet.

A szobanövényeket nem nagyon érinti a kinti változás, inkább a szellőztetésre kell figyelni, hogy mikor ablakot nyitunk a szobában, lehetőleg ne a kedvenc növényeinkre menjen közvetlenül a hideg, valamint a huzattól is védjük ezeket.

Kimaradt?