Már a parlamenti ülésszak első napján, hétfőn folytatja munkáját az alkotmánymódosító parlamenti bizottság, a miniszterelnök pedig azt szeretné, hogy a módosított alaptörvény szövegtervezete a hét végén eljusson az alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz véleményezésre.

Erről Victor Ponta hétfőn beszélt a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőségi ülésén. Megerősítette, hogy a kormánypártok azt szeretnék, ha az alkotmánymódosításról szóló népszavazást az európai parlamenti választások napján, május 25-én tartanák. Ehhez azonban az alaptörvény tervezetét időben véglegesíteni kell.

A PSD ezért a következő menetrendet javasolta az alkotmánymódosítás elfogadására:

• Február 10.: a parlamenti bizottság február 10-ig véglegesíti a tervezetet és elküldi az alkotmánybírósághoz
• Február 21.: megjelenik az alkotmánybíróság véleményezése a Hivatalos Közlönyben. E közben a tervezet eljut a Velencei Bizottsághoz is. Ez utóbbi testület észrevételeit a tervezet képviselőházi vagy szenátusi vitáján tárgyalják meg
• Március 23.: a szenátus elfogadja a tervezetet
• Április 2.: a képviselőház elfogadja a tervezetet
• Április 3.: a parlament két háza egyeztet a tervezet szövegéről; a tervezet végső változatát ismét elküldik az alkotmánybírósághoz
• Április 8.: az alkotmánybíróság ismerteti az álláspontját a tervezetről

Csak formai változásokat eszközöl a tavaly kidolgozott alkotmánymódosító tervezeten a parlamenti különbizottság - közölte hétfőn a testületet vezető Crin Antonescu szenátusi elnök. Tájékoztatása szerint szerdáig beépítik a tervezetbe azokat a javaslatokat, amelyeket a szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló román törvényhozási tanács, illetve a Velencei fogalmazott meg. Úgy vélte: ezek nem igényelnek tartalmi módosításokat. A törvényhozási tanács azt kifogásolta, hogy a szövegtervezet olyan részletkérdéseket is szabályoz - egyebek mellett a kisebbségvédelem terén -  amelyeknek a testület szerint alacsonyabb rangú jogszabályokban lenne a helyük. A Velencei Bizottság szerint a módosuló alaptörvény túl nagy szerepet biztosítana a kormánynak a törvényhozás terén, ezért a hatalmi ágak jobb szétválasztását javasolta.