Rádgondolt vonalak
Mikor tetszeni akarsz, arcodra furcsa vonások ülnek. Nem téged látlak ilyenkor, hanem azt, hogy te milyennek akarod látni magadat. Megmutatod, milyen szeretnél lenni, s én félek néha, hogy olyan vagy.
Mikor tetszel, elpirulsz. Vörös rózsák bimbóznak arcodon. Lesütöd szemed: szégyelled piros virágaidat; az vagy, aki nem szeretnél lenni. S én büszke vagyok rád, örülök, hogy néha mégis ilyen vagy.
Egyszer megnéztelek titokban. Titokban – Isten rád gondolt. Szerettem volna tükörért rohanni, hogy lásd, milyen szép vagy most, de nem akartam, hogy arcodra furcsa vonások és vörös rózsák üljenek. Nem akartam, hogy magadra gondolj. Elég, hogy tudom: végre láttalak. Ilyen vagy. Ez vagy te.
.jpg)
