A civil összefogás erejéről, hatékonyságáról cseréltek eszmét a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítány által megszervezett Nemzeti kisebbségek és nemzeti közösségek az EU-ban című szeminárium résztvevői pénteken.

A rendezvényen megfogalmazódott az az igény, hogy nem elégséges a magyar közösségen belüli szolidaritás, nyitni kell a többi romániai nemzeti kisebbség irányába, a parlamentben képviselt 18 kisebbséget is be kell vonni az olyan akciókba, mint most például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügye. Sőt mivel egyházi ingatlanról van szó, meg kell szólítani az ortodox egyházat is, vajon mi az álláspontja e tekintetben.

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban hagyománya van már a kisebbségi tanácskozásnak, amikor politikusok, helyhatósági képviselők, civil szervezetek, nemzeti kisebbségek képviselői gyűlnek össze, hogy megvitassák a kisebbségi kérdést, az anyanyelvhasználatot, vagy a legaktuálisabb politikai eseményeket, amelyek érintik a nemzeti közösségeket is.

Borbély: ne politikai szavazatokon múljon

A rendezvény házigazdájaként Borbély László, mint Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke köszöntötte a jelenlevőket, köztük Jan Diedrichsent, a Federal Union of Europeen Nationalities igazgatóját, Frunda György szenátort, Markó Attilát, a román kormány etnikumközi hivatalának államtitkárát, a zsidó hitközség elnökét, az örmény, a roma közösségek képviselőit.

Borbély elmondta, 1990 óta a nemzeti kisebbségi közösségek sorsa mindig a politikai akarattól függött. Holott szerinte nem a politikai szavazatokon kellene múlnia, hogy egy adott kisebbség élhet-e jogaival, vagy sem.

A MOGYE-kérdésre kitérve Borbély László beszélt arról is, hogy abban a felsőfokú tanintézményben, ahol magyarul tanultak és ez természetes volt, most harcolni kell a magyar nyelvű oktatásért. „Ki a felelős ezért? A magyar diákok, vagy tanárok? A magyar közösség? Félő, hogy holnap-holnapután megszüntetik a magyar oktatást, ezért résen kell lenni" – fogalmazott a Bernády Alapítvány elnöke.

Lokodi: csalódnunk kellett

Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács alelnöke arra hívta fel a jelenlevők figyelmét: 22 évvel ezelőtt a romániai magyar közösség azt remélte, hogy a nemzetiségi kérdés Romániában normalizálódik, de nem így történt, a kisebbségi kérdéssel állandóan foglalkozni kell.

Jan Diedrichsen az európai uniós tagállamokban élő nemzeti kisebbségek mai helyzetéről értekezett. Azt ismertette, hogy a nemzeti államokban élő kisebbségek milyen problémákkal küszködnek. Beszélt a dániai német kisebbségről, az észtországi orosz, a török, a makedón, a Svájcban, Franciaországban, Szlovákiában, Spanyolországban élő kisebbségekről.

Markó Attila a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyét ismertette a jelenlevőkkel, Frunda György pedig elmondta, hogy ha ha kell, Strasbourgba jut az ügy. „Remélhetőleg már itthon tisztázódni fog, nyertes ügy lesz, hiszen megengedhetetlen, hogy egy bíróság igazságtalan döntést hozzon" – jelentette ki.

Az állam feladata megvédeni kisebbségeit

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke elmondta, hogy a rendszerváltás óta az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok tiszteletben tartásáért küzdenek.
Koreck Mária, a Divers Alapítány elnöke arról beszélt, hogy húsz éve folyamatosan magyarázza a többségnek a kisebbségi jogokat.

„Az állam kötelessége lenne ezt megtenni, ahogy az állam feladata lenne az is, hogy megvédje a nemzeti kisebbségeit. Ezért ezt a civil szervezetek, a jogvédő alapítványok teszik, időt és energiát fordítva rá" – mondta Koreck Mária.