„Bármivel is kötik össze az EP-választásokat, az az RMDSZ-nek nem jó” – kommentálta a maszol.ro-nak Kiss Tamás a kormányzó Szociál-Liberális Szövetségnek azt a hétfőn bejelentett döntését, hogy az európai parlamenti választásokat egy időben tartsák májusban az alkotmánymódosításról szóló referendummal.

A szociológus ezt azzal magyarázta, hogy a két típusú szavazás összekapcsolásától függetlenül is csökkent már a különbség a román és a magyar részvételi szándék között az EP-választásokon. Emlékeztetett arra, hogy a 2007-es és 2009-es választásokon az RMDSZ-nek (a versenytől és az összefogástól függetlenül) úgy sikerült három mandátumot szereznie Brüsszelben, hogy a magyarok a románoknál jóval nagyobb arányban mentek el szavazni. Akkor ezt a különbségeket az okozta, hogy a magyarok sokkal inkább bíztak az EU-ban a románoknál.

„Ez azért is volt, mert az RMDSZ 15 évig azt sulykolta a magyar választók fejébe, hogy a kisebbségi jogok megoldásában és az egyenjogúsági küzdelemben mérföldkő lesz az uniós csatlakozás. Emellett a magyarok a románokhoz hasonlóan azt asszociálták az EU-val a csatlakozás előtt, hogy itt beláthatatlan időn belül az életszínvonal németországi szintre fog emelkedni” – magyarázta Kiss, aki szerint ez más európai kisebbségek – a saját párttal rendelkező bulgáriai törökök vagy a litvániai lengyelek – esetében is így volt.

A szociológus szerint az idei EP-választásokon már távolról sem lesz akkor a különbség a román és a magyar részvétel között, mert az utóbbi időben az EU-val szembeni bizalom a magyarokban nagy mértékben csökkent, nagyobb mértékben, mint a románokban. Ezt felgyorsította a RMDSZ által benyújtott kisebbségjogi európai polgári kezdeményezés is.

A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy mára már alig 6-7 százalékkal nagyobb a magyarok érdeklődése az EU iránt, mint a román választóké – jelentette ki az Erdélyi Riportnak adott interjúban Székely István. „Ennek oka, hogy az elmúlt öt évben az erdélyi magyarok nagyon nagy hányada rákapcsolódott a magyarországi médiára, kialakult egyfajta egységes Kárpát-medencei médiatér. A magyar kormány pedig a diskurzusában az EU-ra hárítja a felelősséget a gazdasági válság hatásaiért és a szerkezetátalakítás veszteségeiért. Az erdélyi magyarok is azt hallják a magyarországi médiából, hogy az EU-val szabadságharcot kell vívni. Ennek már mérhető hatása van az EP-választásokon való részvételi kedvre is” – mondta a politológus.

Kiss Tamás úgy véli, a referendum és az EP-választások összekapcsolásának akkor lesz mozgósító hatása a román szavazókra, ha az alkotmánymódosításnak tudnak valamilyen tétet is adni a román pártok. Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben is tartottak már népszavazást (az egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről) az EP-választásokkal egy időben, és ez nem növelt a részvételi arányon. „Ehhez a választók számára lefordítható módon kell tematizálni az alkotmánymódosítást. Tudom is én, például úgy, hogy ez is az államfő ellenében történik” – magyarázta.