Újabb titokra derült fény a kínai agyaghadsereggel kapcsolatban

Valószínűleg az ókori görög művészet ihletésére születtek meg első kínai császár számára megalkotott agyaghadsereg katonái és a velük eltemetett más életnagyságú szobrok – állítja egy új tanulmány.

A Csin Si Huang-ti császár Hszien város közelében álló mauzóleumának védelmére négy méter mély vermekben eltemetett nyolcezer harcos között éppúgy ott vannak gyalogosok, lovasok, íjászok, szekérhajtók, mint tábornokok. Csin volt az, aki hódításai révén egyesítette Kínát több mint 2200 évvel ezelőtt. Az i.e. 209-210-ben eltemetett 184-197 centiméter magasságú figurák között vannak hivatalnokok, akrobaták, táncosok, erőművészek is.

"Teljeséggel lehetséges, hogy az első kínai császár számára alkotott szobrok a Görögország és Kína közötti korai kapcsolatok eredményei - írja Lukas Nickel, a Londoni Egyetem Keletkutató és Afrikai Tanulmányok Iskolájának oktatója az intézmény legfrissebb hírlevelében. Nickel újonnan lefordított ókori feljegyzésekre hivatkozik bizonyítékként. Ezek hatalmas szobrok fantasztikus történetét tárják fel, amelyek a távoli nyugaton készültek, nemcsak arra ösztönözve Kína első császárát, hogy lemásoltassa őket palotája elé, hanem, hogy elkészítesse az agyaghadsereget. Korábban Kínában soha nem készítettek életnagyságú szobrokat. A gondolat, hogy hirtelen ilyen sok szobrot építsenek, azokból az ázsiai királyságokból eredt, amelyeket Nagy Sándor macedón uralkodó hódításai hoztak létre, és voltak hatással működésükre - érvel Nickel.

Nickel ókori kínai feljegyzéseket fordított le, amelyek elmesélik 12 külföldi ruhába öltöztetett óriásszobor történetét, amelyek a Kína legnyugatibb részén fekvő Lintaóban jelentek meg. A feljegyzések nem szólnak arról, miként kerültek oda a szobrok, ki vitte oda őket, kiket ábrázolnak, csupán azt tárják fel, hogy életnagyságúnál is nagyobbak voltak, mintegy 11,55 méter magasak, lábuk 1,38 méter hosszú volt. Annyira lenyűgözték az első császárt, hogy úgy döntött elkészítteti mind a 12 másolatát palotája elé a háborúkban használt bronzfegyverek beolvasztásából származó anyagból.

 Ez a feljegyzés, amelyet mintegy 1400 évvel ezelőtt készített Csan Si-ku egy korábbi írásos forrás alapján, hírül adja, hogy "a császár 26. évében, amikor egyesítette Kínát, és a fejedelemségeket tartományokra és körzetekre osztotta fel, létrehozta az egységes súly- és hosszmértékrendszert, Lintaóban megjelentek ezek az óriás szobrok..." Az első kínai császár elkészíttette másolatukat azon "égi tiltás ellenére, amely arról szólt, hogy katasztrófát hoz magára az, aki külföldi modelleket meggondolatlanul követ" - fogalmazott a 2200 évvel ezelőtt élt történetíró, Pan Ku. Ő annak a kínai dinasztiának dolgozott, amely megdöntötte az első kínai császár hatalmát és ezét negatív színben próbálta meg feltüntetni Csint.

 Ezek az óriásszobor-másolatok már nem léteznek, évszázadokkal Csin halála után megsemmisítették őket. Mivel a császári palota előtt álltak, az ókori írók hagytak hátra róluk feljegyzéseket. Ami az eltemetett félig meztelen akrobaták és táncosok szobrait illeti, a "szobrászok megpróbálták visszaadni az emberi csontozat, izomzat és az inak struktúráját, hogy egy személyt mozgás közben ábrázoljanak. Ez közel áll az emberi test megértéséhez, amely abban az időben csak a görögök által inspirált hellenisztikus Európára és Ázsiára volt jellemző - érvelt cikkében Nickel.

Kimaradt?