Nem gyűlhet meg többé a bajuk a honatyáknak a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA), ha életbe lépnek a képviselőházban kedden elfogadott törvénymódosítások. A parlament döntése heves reakciót váltott ki a DNA, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) és az államelnöki hivatal részéről, de nagy visszhangja lehet Brüsszelben is.

Az alsóház a büntető törvénykönyvet módosította úgy, hogy a képviselők, a szenátorok és az államfő többé nem számítanak köztisztviselőknek. Ennek egyenes következménye az, hogy a DNA többé nem vizsgálódhat ellenük befolyással történő üzérkedés, hivatali visszaélés és csúszópénz elfogadása gyanújával, ha ezek a bűncselekmények a mandátumuk gyakorlásával kapcsolatosak – írják a román lapok.

A gandul.info által megszólaltatott jogászok egy példával is szolgáltak a törvénymódosítás hatásának szemléltetésére. E szerint ha egy parlamenti mandátummal is rendelkező miniszter követ el hivatali visszaélést, akkor a DNA nem indíthat eljárást ellene, mert a Btk. ezt a bűncselekményt csak a köztisztviselőkre alkalmazza.

Mi több, ha a törvénymódosítás életbe lép, akkor mentesülhetnek a korrupciós vádak alól a már bíróság elé állított politikusok is. Így például felmentő ítéletet kaphat az igazságszolgáltatástól Monica Iacob Ridzi volt ifjúsági és sportminiszter, illetve Adrian Năstase volt kormányfő. Mindkét politikust mandátuma közben gyakorolt hivatali visszaéléssel vádolják, perük még folyamatban van.

A Btk. másik módosítása szerint változik az érdekkonfliktus meghatározása is. Enek értelmében a közigazgatási tevékenységek, például közbeszerzés, tanácsi határozat vagy miniszteri rendelet kapcsán nem indítható érdekkonfliktus miatt eljárás. 

"A törvény fölé helyezték magukat"

Az ügyészek és bírák szakmai és érdekvédelmi testülete, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSM) kedd esti közleménye szerint a képviselők, a szenátorok és az államfő törlése a köztisztviselők sorából „gyakorlatilag a büntetőjogi felelősségük megszűntetését” jelenti. A CSM leszögezi azt is: nem véleményezte a képviselőház jogszabály-módosításait, holott a törvény szerint ezt kötelező lett volna.

A DNA közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elfogadott módosítások ellentmondanak a korrupcióellenes küzdelem terén elfogadott nemzetközi egyezményekkel, amelyeket Románia is ratifikált. A korrupcióellenes ügyészek szerint az új törvények értelmében a már bíróság elé állított köztisztviselőket fel kell menteni a vádak alól.

Megszólalt az ügyben kedd este az államfő is. Traian Băsescu drámainak nevezte a Btk. módosításait. Szerinte a korrupcióellenes intézmények tíz éves munkája veszett így kárba. „A politikusok ismét a törvény fölé helyezték önmagukat” – fogalmazott az államfő, aki jelezte azt is: visszaküldi a törvényt a parlamentnek.

Máté: Merkel sem köztisztviselő

Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a törvénymódosítással csupán összhangba hozták a Btk-t az idei 81-es számú alkotmánybírósági határozattal, amely szerinte „fekete-fehéren” kimondja: a képviselők és szenátorok nem sorolhatók be a köztisztviselők kategóriájába.  „A határozat szerint a honatyák és az államfő nem moshatók össze a közhivatalnokokkal” – magyarázta kedd este a maszol.ro-nak.

A törvénymódosítást előkészítő jogi szakbizottság tagja emlékeztetett arra, hogy a köztisztviselőknek szerződéses munkaviszonyuk van a munkáltatójukkal és 65 éves korukban mennek nyugdíjba. „Ha a képviselők és szenátorok köztisztviselők, akkor az európai parlamenti képviselők is azok. Én pedig biztosra tudom, hogy Angela Merkel vagy Ollie Rehn nem köztisztviselő” – jelentette ki.

A politikus szerint a román sajtó összekeveri a bűnténykategóriákat. "Vannak olyan bűncselekmények, amelyeket kimondottan csak a munkaköri leírással rendelkező köztisztviselők követhetnek el. Elnézést, de a képviselőknek és a szenátoroknak nincs munkaköri leírásuk" – tette hozzá. Hangsúlyozta: nem igaz az, hogy a DNA többé nem indíthat korrupciós vizsgálatot a honatyák ellen. "Ezentúl is vizsgálódhatnak, de nem úgy, mint köztisztviselők ellen" – fogalmazott Máté.