Jelentősen megnövelik a gyermekek jogainak védelmét az idevágó törvény nemrégiben végrehajtott módosításai. A változtatások egyaránt érintik a pedagógusokat és a szülőket is.

A sarokba állított – tanár

A módosításoknak megfelelően 1000 és 2500 lej között változó szankcióban részesülhet az a pedagógus, ki bármilyen módon megsérti a gyermekek jogait. Ilyen cselekedetnek számít egyebek között mindenféle testi fenyítés. De büntethető a sarokba állítás, a gyermek óráról történő kiküldése, a gyermekek megsértése is, bárminemű diszkriminálása is.

Igaz, a rendelkezéseknek megfelelően – a testi fenyítést kivéve – a többi büntetésért csakis akkor jár bírság, ha az illető szankció lélektanilag is kihatott a tanulóra, illetve befolyásolja annak tanulmányi előmenetelét, vagy családon belüli magatartását.

A törvény értelmében az oktatási-nevelési folyamat során a pedagógusnak tisztelettel kell bánnia a gyermekkel, tájékoztatnia kell őt jogairól, illetve azok gyakorlásának módjáról.

A pedagógusok az új rendelkezések nagy részét túlzónak tartják. Véleményük szerint a gyermekek fegyelmezési módját tartalmazzák az iskolai rendszabályok. Az egyetem előtti oktatási egységek szervezési és működési szabályzatát 2005-ben fogadták el. Ez rendszerint engedélyezi például az órát megzavaró, diáktársaival hangosan beszélő iskolások óráról történő kiküldését, mi több, az illető óráról történő, akár 3-5 napos kitiltását, a rendetlenkedő tanuló osztály előtti megszidását, fegyelmi okok miatt egy másik osztályba, vagy akár más iskolába történő áthelyezését, de az iskolából történő kicsapását is. A jelenlegi helyzetben azonban a tanár, aki betartja az iskolai rendszabályt, az sok esetben vét a törvény ellen, ez a kettős helyzet pedig igencsak zavaró.

A pedagógusok egyetértenek a testi fenyítés megtiltásával, a gyermek méltóságának tiszteletben tartásával, ám felteszik a kérdést: mi történjék azzal a gyermekkel, aki a tanárral szemben szemtelen, vagy aki kezet emel tanárára? Ilyen esetek az utóbbi időben mind gyakrabban előfordultak, a jelenlegi törvény bizonyos rendelkezései pedig gyakorlatilag védtelenné teszik a pedagógust.

Ha a gyermek pszichés zavarokat mutat, akkor az iskolai pszichológus segíthet a dolgon, de az apróbb rendontások kapcsán az új törvényt betartó pedagógus egyszerűen tehetetlenné válik az iskolással szemben. A tanárok általános véleménye az, hogy az új rendelkezések közül több is kiszolgáltatottá teszi a pedagógust.

Amennyiben egy szülő úgy érzi, hogy a tanár megsértette, önérzetében bántotta a gyermekét, akkor panaszával az iskola igazgatóságához fordulhat. Ebben az esetben a tanárok tanácsa előzetes kivizsgáló csoportot létesít az iskola tanáraiból és a helybeli tanárok szakszervezetének egy képviselőjéből. A vizsgálóbizottság által összeállított jelentés az igazgató tanács valamint a tanári tanács elé kerül, akik eldöntik, megsértette-e az illető tanár a törvényt és a rendszabályzatot.

A döntés ellen a szóban forgó tanár a megyei tanfelügyelőség fegyelmi tanácsa előtt fellebbezhet.

Rokonokra bízott gyermekek

A külföldön dolgozó román vendégmunkások növekvő számával egyaránt aggasztóan megnőtt azoknak a gyermekeknek a száma is, akit a határokon túl munkát vállaló szülők a rokonokra vagy ismerősökre hagytak. A korábbi törvény egyszerűen nem foglalkozott ezeknek a gyermekeknek a sorsával, így a kiegészítések között most egész fejezet foglalkozik velük.

A külföldön dolgozó szülők a jövőben már nem bízhatják rá hatósági engedély nélkül rokonaikra gyermekeiket. Legkésőbb a munkavállalást megelőző 40 napig a helyi illetékeseknél be kell jelenteniük az ország elhagyásának időpontját. Egyszersmind meg kell nevezniük azt a – 18 éven felüli – rokont, akire a gyermeket hagyják, annak személyes beleegyezésével. A törvénynek megfelelően azonban a gyermekek legfeljebb egy évig maradhatnak a rokon gondozásában. Amennyiben a szülők folytatni akarják a külföldi munkát, akkor az illetékes hatóságoknak kell dönteniük arról, kire bízzák a gyermeket a következő esztendőben.

A gyermekek gondozását felvállaló rokont társadalombiztosítási szakemberek készítenek fel a gyermeknevelés alapvető feladataira, hogy ily módon a gyermekek minél kevésbé érezzék meg a szülők hiányát.

Pénz helyett közmunka

Az új törvénynek megfelelően a szétváló szülők esetében is nagyobb jogokat kap majd a gyermek. Ilyen esetben az illetékesek előtt – a gyermek érettségi fokának függvényében –sokat nyom majd a latban az, hogy a gyermek melyik szülőnél kíván maradni. A gyermeket megkapó szülőnek azonban rendszeresen biztosítania kell a gyermek kapcsolatát a másik szülővel, illetve annak szélesebb rokonságával. Az alkoholista, drogfogyasztó, élettársát rendszeresen verő szülőtől a hatóságok megvonhatják a szülői jogot.

Az újabb rendelkezések változást hoznak a szülőktől elvett, állami gondozásba kerülő gyermekek esetében is. A régi törvénynek megfelelően a szülőknek havi hozzájárulást kellett fizetniük. A jövőtől kezdve a szülők, ha nincs meg hozzá a kellő anyagi fedezetük, akkor a hozzájárulást a közösség érdekében végzett, gyermekenkénti 20-40 óra munkával kiválthatják. 

Szigorúbb lesz a módosított törvény a 18 évüket betöltő állami gondozatok tekintetében, akik eddig 26 éves korukig megnyújthatták az állami gondozást, amennyiben a nappali oktatási rendszerben tanultak. Az új rendelkezések szerint erre csak abban az esetben nyílik lehetőségük, amennyiben nem ismételnek osztályt.