Az erdélyi történelmi egyházak is mozgósították híveiket a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen szervezett szombati sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűlésre. A maszol.ro három egyházi méltóságot kérdezett az Igazság Napja nevet viselő megmozdulásról és a romániai restitúció helyzetéről.

Pap Géza: egyházunkat igazságtalanság érte

„Reméljük, hogy felhívjuk az illetékesek figyelmet a visszaszolgáltatás felgyorsításának szükségességére, és arra az igazságtalanságra, amely egyházunkat és a visszaszolgáltatási bizottság három tagját érte" – jelentette ki lapunknak az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.

Pap Géza tájékoztatása szerint az egyházmegyék esperesein keresztül, illetve az egyházkerület levelezőlistáján mozgósították a híveket is. A gyülekezeti tagok a lelkészek vezetésével érkeznek a tüntetésre. „A résztvevők számát olykor a tüntetés után is nehéz kiszámítani, hát meg előtte felbecsülni. A magam részéről annyit mondhatok, hogy több ezer személy részvételére számítunk" – mondta a maszol.ro-nak Pap Géza.

A püspök kérdésünkre elmondta, az Erdélyi Református Egyházkerület 835 kérést küldött a visszaszolgáltatási bizottságnak, amelynek 36 százaléka esetében született döntés. A visszaszolgáltatott épületek nagy részét természetben kapták vissza, de voltak esetek, amelyekben kárpótlást ítéltek meg, 32 esetben pedig a kérésünket visszautasították.

Potyó: ott vagyunk, ahol a part szakad

A sepsiszentgyörgyi demonstráción a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség a legmagasabb szinten lesz képviselve, Jakubinyi György érsek szólni is fog a jelenlévőkhöz – tudtuk meg Potyó Ferenc pápai káplántól. Tájékoztatása szerint „kifejezett mozgósítást" nem végzett az elmúlt hetekben az érsekség, ezt inkább a politikai szervezetekre bízták. Mindazonáltal az érsekség papjai közül is sokan részt vesznek a nagygyűlésen, és híveiket is szervezetten viszik Sepsiszentgyörgyre.

A pápai káplán szerint azért indokolt a sepsiszentgyörgyi tiltakozó megmozdulás, „mert eljutottunk oda, ahol a part szakad". Mint mondta, a katolikus egyház is kapott úgy vissza iskolákat, hogy a telekkönyvben egy úgynevezett tanulmányi alap szerepel, amelyet a gyulafehérvári latin rítusú püspökség adminisztrál.

„Tehát ezen a címen ránk lehet húzni, hogy mi sem voltunk, vagyunk tulajdonosok, jóllehet mindig is a katolikus egyházé volt az ingatlan. Most az állam úgy próbálja értelmezni, hogy ez az alap valamilyen állami alap volt, és ebből nem lehet egyházi tulajdonjogot formálni" – magyarázta.

Potyó elmondta: a katolikus egyház csak remélni tudja, hogy a tiltakozó akciónak lesz hozadéka. „Azért halkan, finoman hozzá kell tennünk, hogy az egyház nem tehet úgy, mint a politikusok, akik referendumot hirdetnek autonómiaügyben. Ez hazárdjáték politikai előnyszerzés érdekében, mert nem mondják meg az embereknek, hogy ez a referendum szép dolog, csakhogy semmilyen jogi következménye nincs" – mondta a pápai káplán.

A pápai káplántól megtudtuk: az érsekség „több száz" ingatlanra nyújtott be visszaigénylési kérelmet, ezeknek „hetven-nyolcvan" százalékát kapták vissza. „A többi épület esetében vagy formai hibák vagy valamilyen félremagyarázás miatt nem sikerült a restitúció. Olyan eset is volt, amikor a polgármesteri hivatal nem adta meg az engedélyt a birtokba vételre" – magyarázta az egyházi méltóság.

Bálint Benczédi Ferenc: „mondjuk ki, hogy itt vagyunk!"

Az unitárius egyház vezetői körlevelekben kérték a gyülekezeteket és a lelkészeket, hogy minél nagyobb számban menjenek el a sepsiszentgyörgyi tiltakozó megmozdulásra.

„1989 után elindul egy fajta demokratizálódás, amiben benne foglaltatott az, hogy amit a kommunista hatalom erőszakkal elvett, azt visszaadják. Ez a folyamat elkezdett lelassulni. Sőt nem csak lelassult, hanem egyenesen akadályozzák a restitúciót vagy visszaállamosítani akarják az ingatlanokat" – nyilatkozta a maszol.ro-nak Bálint Benczédi Ferenc püspök.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy Sepsiszentgyörgyön az erdélyi magyar protestáns szellemiséget igazolni tudjuk, és mondjuk ki: itt vagyunk!" – jelentette ki a püspök, akiben azonban kérdőjeleket ébreszt, hogy ezt az akciót „most mindenki ki akarja sajátítani". Mint fogalmazott, attól tart, amit a politikusok ezen a rendezvényen nyilatkozni fognak.

„A politikusaink gyengeségének, kétkulacsosságának az eredménye, hogy ide jutott a felekezeti oktatás helyzete, ahol most vagyunk. Mert ha egy kicsit határozottabbak az atyámfiai, és nem csak akkor veszik észre az egyházakat, amikor választások vannak, akkor nem tartanánk itt" – jelentette ki.

Bálint Benczédi elmondta, az unitárius egyház 86 ingatlanra nyújtott be visszaigénylési kérelmet, eddig mintegy negyven épületet sikerült visszaszerezniük. „Volt olyan ingatlan is, amit természetben kaptunk vissza, több épületért pedig némi kárpótlást kaptunk" – magyarázta. Mint mondta, „hihetetlenül lassú" a restitúciós folyamat, amely 2006 környékén kezdett „nagyon akadozni".