Az évtized végéig 235 településen szűnhet meg a magyar oktatás

Erdélyben 235 településen szűnhet meg az évtized végéig a magyar nyelvű oktatás a kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtében egy kutatás szerint. A kutatás eredményeit Magyari Tivadar, a az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese ismertette Marosvásárhelyen, a szövetség helyi és megyei szervezete által előkészített, Értékeinkre építünk című konferencia oktatáspolitikai szekcióülésén.

Magyari Tivadar elmondta, hogy a veszélyeztetett települések száma a 235-nél is nagyobb, de csak azokat az eseteket vették be a statisztikába, ahol a megszűnő intézmények közelében nem működik más magyar oktatási intézmény.

A főtitkárhelyettes közölte, hogy 2014 nyarán készül el az RMDSZ oktatáspolitikai stratégiája. E dokumentumba a helyi szinteken körvonalazódó megoldásokat szeretnék beépíteni. Nyilvánvalónak mondta ugyanis, hogy településenként más-más megoldások megfelelőek. "Ami jó lehet Dicsőszentmártonban, az már a szintén Maros megyei Segesváron sem jó" - mondta a konferencia végén az MTI-nek nyilatkozva Magyari Tivadar.

Elmondta, hogy olyan helyi szintű társadalmi konzultációkat kezdeményeznek, amelyekbe az RMDSZ-en kívüliek, a civil szervezetek és az egyházak bekapcsolódására is számítanak. "Hallani szeretnénk a helyiek, az oktatók véleményét" - jelentette ki az RMDSZ oktatáspolitikusa.

Hozzátette, arra számítanak, hogy a társadalmi konzultációval elkészülő 10-15 regionális dokumentumot az illető régióban közvitára bocsátják, és a vita végeredményeként fogalmazódik meg, hogy mi a teendő az erdélyi magyar oktatásban.

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke Diszkrimináció az oktatásban című előadásában hangsúlyozta: „11 éve vagyok a diszkriminációellenes testület tagja, és a második mandátumom során is nagy dilemmám az anyanyelvű oktatás.” Előadása az általános követelmények, általános megkülönböztetés, oktatás, esélyegyenlőség az oktatásban témaköröket foglalta magába. Példákkal ismertette a de jure diszkrimináció, a de facto diszkrimináció és a közvetett diszkrimináció fogalmát, hangsúlyozva a versenyképesség fontosságát: „Nem arról beszélünk, hogy romániai magyarként nem kell versenyképesnek lenni az állam nyelvén vagy angol nyelven, viszont hatalmas gond, ha egy orvostanhallgató az egyetemen tanulja meg a román nyelvet.  A kérdés az, hogy mi ennek az oka. Erről tárgyalnunk kell és tisztavizet kell önteni a pohárba, mert előítéletek születnek és megbélyegeznek bennünket” – jelentette ki.

Kimaradt?