Verespatak-törvény: a bánya ellenzői még nem ünnepelhetnek
„A hétfői döntés politikai volt, és meghatározta az irányt: a törvényt le fogja szavazni a parlament” – jelentette ki kedden Korodi Attila képviselő a maszol.ro-nak arra a kérdésére, hogy mi történik majd a beruházást elősegítő törvénytervezettel, miután hétfőn a parlamenti különbizottság a jogszabályt elutasító jelentést fogadott el.
A Verespatak-bizottság RMDSZ-es tagja elmondta: a tervezetet jelenleg a szenátus vitatja, előbb „hagyományos módon” szakbizottsági jelentések készülnek róla. „A bizottság által hétfőn elfogadott jelentés mérvadó útmutató ebben a vitában, de ez nem jelenti az, hogy a szenátorok ezt tekintik a vita alapjának, hanem a szakbizottsági jelentéseket” – magyarázta a politikus.
Korodi szerint „az ördög ott van elásva”, hogy mi történik majd plénumbeli parlamenti vitán: azon túl, hogy a honatyák visszautasítják a törvény eredeti változatát, átakarják-e alakítani egy általános kerettörvénnyé vagy a kormány új tervezettel áll elő? A képviselő az előbbi változatot „veszélyes játéknak” tartja. „Miért kellene az aranybányászat számára kerettörvényt alkotni?” – fogalmazott.
Eugen David: a veszély nem múlt el
A verespataki bányatervet a legkövetkezetesebben ellenző szervezet, Alburnus Maior egyesület elnöke pesszimista. Eugen David az MTI-nek elmondta, jó dolognak tartja, hogy a bányaprojekt ellen több mint két hónapja tüntető civileknek sikerült meghátrálásra késztetniük a politikusokat, de szerinte a parlamenti döntéssel csak időt nyertek, és a ciántechnológiás bányaberuházás elindításának veszélye valójában nem múlt el.
Arra a kérdésre, a parlamenti döntés vajon nem azt jelzi-e, hogy a kormánypártok nem akarják a verespataki bányaprojektet engedélyezni, az Alburnus Maior elnöke azt mondta: ha ezt akarták volna jelezni, betiltották volna a ciános aranybányászatot.
A jelentésben javasolt kerettörvényről úgy vélekedett: ez a jogszabály is ugyanúgy a beruházást tervező kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) érdekeit fogja majd szem előtt tartani, mint a kormány Verespatak-törvénytervezete, csak ez a jogszabály általános érvényű lesz, és nem hivatkozik majd a verespataki bányaprojektre.
Az egyesületi vezető szerint a döntéshozók úgy akarják módosítani a jogszabályokat, hogy a magánvállalkozó beruházását nemzeti fontosságú, közhasznú projektnek lehessen nyilvánítani, és lehetővé tenni számára az általa igényelt területek kisajátítását.