Hiába zajlanak naponta tüntetések a verespataki aranybánya és a palagázak kitermelése ellen, a miniszterelnök nem ad az utca szavára. Victor Ponta az Egyesült Államokban zajló hivatalos látogatásán is közölte, hogy kormánya támogatja a zöldek által ellenzett beruházásokat.

Ponta: ellene, mellette

A ciános aranykitermelés ellen már évek óta hiába tiltakoznak környezetvédők, akadémikusok, egyházak; a palagázak konkrét felhasználásáról viszont csak az utóbbi időben esett szó, de az elképzelés máris elégedetlenséget váltott ki, nem csak az országban, de a határokon túl is.

A romániai politikusok véleménye nemrégiben gyökeresen megváltozott a palagázak tekintetében. Tavaly az első Ponta-kormány még moratóriumot követelt a palagázak kitermelésének megakadályozására. A második Ponta-kormány viszont idén, az év elején „részben egyetértett” a projekttel, később viszont már teljes mértékben elfogadta a palagázak kitermelését. A szociáldemokraták kormányzási partnere, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu pedig eddigi határozott ellenszegülése helyett immár kompromisszumos javaslatra törekedik Victor Pontáékkal.

Adrian Năstase kezdte

A romániai palagázak hasznosításáról a bukaresti kormány 2004 decemberében hozott határozatot: Adrian Năstase kabinetje koncessziós megállapodást fogadott el, amelynek értelmében az Ásványi Anyagok Országos Ügynöksége és a Regal Petroleum vállalat szerződést kötött a Bârlad környéki palagázak felkutatására, kitermelésére vonatkozóan. 2010-ben az amerikai Chevron társaság 25 millió dollárért átvette a licencet a Regal Petroleum cégtől.

Két évre rá, 2012 márciusában a Chevron képviselőivel folytatott tárgyalást követően Traian Băsescu államfő a parlament előtti beszédében felkérte a honatyákat, „vizsgálják meg felelősségteljesen” a palagázak esetleges hasznosításának kérdését. Három héttel ezután Mihai Răzvan Ungureanu kormánya három dobrudzsai övezetet adott koncesszióba a Chevronnak. A rendelkezést az ellenzéki Victor Ponta nyilvánosan támadta. Alig egy hónap múlva Mihai Răzvan Ungureanu kabinetjének mennie kellett: az ellenzék éppen a palagázak kitermelése miatt nyújtott be ellene bizalmatlansági indítványt.

2012 májusában a frissen hatalomra került első Victor Ponta-kormány programjában külön pontként tüntette fel a palagázak kitermelését megtiltó moratórium „azonnali elfogadását”, amelyet csak kitermelési módszer európai szintű elemzésének eredményei alapján emelhetnek csak fel.

Amerika hangja

Röviddel ezt követően az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark Gitenstein a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva a moratórium oka felől érdeklődött, illetve kíváncsi volt arra is, hogy mi következik majd a moratórium után. egyben azt ajánlotta, hogy Romániának jó lenne először megtudnia azt, hogy van-e a kitermeléshez elegendő palagázkészlete.

A nagykövet nyilatkozatának másnapján Traian Băsescu fogadta az Egyesült Államok Külügyminisztériumának euróázsiai energiával foglalkozó különmegbízottját. A megbeszélések után az államfő kijelentette, meg kell magyarázni a lakosságnak, hogy a palagáz kitermelése nem járt komolyabb veszélyekkel. Egy hónapra rá Victor Ponta is ígéretet tett a moratórium újraelemzésére úgy látta, leszögezve, Románia nem kíván a kitermeléssel szembehelyezkedő egyedüli állammá válni.

2012. július 5-én Victor Ponta közölte, az amerikai tartalékos tábornokot, Wesley Clarckot kinevezte stratégiai és biztonságpolitikai tanácsosává. A hír azért érdekes, mert Wesley Clarck a BNK Petroleum társaság igazgatótanácsi tagjaként bekapcsolódott a palagázak kitermelésére beindult lengyelországi akciókba.

A kormányfő 2012- novemberében a Romániában is tevékenykedő főbb amerikai vállalatok képviselőivel találkozva jelzést adott arra, hogy a parlamenti választások után a román kormány véleményt változtat majd a palagázak ügyében.

A parlamenti választásokkal egyidőben, 2012. december 9-én három Konstanca megyei helységben, Mangáliában, Costinești-en és Limanuban helyi népszavazást tartottak a palagázak kitermelésének kérdésében. A referendumokat azonban a lakosság 50 százalék alatti részvétele miatt érvénytelennek nyilvánították.

Államfői „ajánlás”                                          

Röviddel a választásokat követően, 2012. december 18-án a moratóriumot érvénytelennek nyilvánították. 2012. január 25-én Victor Ponta kormányfő beleegyezett a palagázak kutatásába – a kitermelésre viszont még nemet mondott. Szerint a kutatómunka nem jár negatív környezeti következményekkel, a kitermelésig eltelő 4-5 év alatt pedig a technikák még sokat tökéletesedhetnek – vélte, hozzátéve: a palagázak kitermelésével Romániának 6-8 év elteltével nem kell többé energiát importálnia.

Idén májusban, az energetikai kérdésekkel foglalkozó Európa Tanács ülése előtt Victor Ponta megismételte nézetét, leszögezve: öt év múlva „a kormányánál okosabb kabinet” felméri, hogy érdemes-e a palagázak kitermelésével foglalkozni, vagy pedig jobb lenne a földgázt továbbra is az oroszországi Gazpromtól behozni. Ezzel egyidőben az energiaügyi miniszter, Constantin Nita nyíltan a palagázak kitermelése mellett foglalt állást.

Victor Ponta kijelentésének nem kis szerepe lehetett abban, hogy két nap múlva az államfő megbízatást adott Victor Pontának Románia európa tanácsi képviseletére, azzal az „ajánlással” azonban, hogy „mivel egyetértett a palagázak felkutatásával és kitermelésével”, ezt az álláspontot kell majd képviselnie Brüsszelben is.

Május 23-án, az Európai Tanács ülésén Victor Ponta eleget tett az államfői „ajánlásnak”.

Kitermelés – és washingtoni látogatás

Traian Băsescu június elején bejelentette: ő maga „némi kockázat és az energetikai függetlenség elnyerése között a palagázakra szavaz”. Nem sokkal később pedig, június 11-én azt is elismerte, hogy a palagázak kutatására licencet kapó cég „kötelező módon” megkapja majd a kitermelési licencet is.

Két nappal ezt követően immár Victor Pontának sem voltak kétségei a palagázak kitermelésének szükségességét illetően, mi több, ebbeli meggyőződése csak fokozódott, amikor szeptember közepén felmerül egyesült államokbeli látogatásának lehetősége; szeptember 26-végén már egyenes úgy vélte, hogy az „Egyesült Államokban energetikai forradalom ment végbe” a palagázak alkalmazása nyomán. Ugyancsak szeptember végén a palagázak kapcsán Traian Băsescu ismét Románia energetikai függetlenségének elnyeréséről beszélt.

A palagázak ügyében október elején Crin Antonescu is megszólalt: állítása szerint „tervezettel paktummal, a feddhetetlenség kritériumait tartalmazó dokumentummal” rendelkezik, amelynek értelmében a vállalatoknak a „mindenki által felvállalt” „ismérveknek, elveknek” kell majd eleget tennie. A kissé homályos megfogalmazás egyéb részleteiről nem adott felvilágosítást.

Jelen pillanatban tehát a földrengésbeszélyes Romániában nagyrészt a teljes vezetés a palagázak kitermelése mellett foglal állást – a technológiák beható elemzése nélkül, fittyet hányva az emberek, az érintett területek lakossága véleményére.